Tüz a vén asszony.
Szaladj farkas, inadban az igazság.
Szép szóért fenyegetést várhatsz a paraszttól.
Százszor vesd fontra, a mit egyszer nyelvre.
Félénk kutyának hasa alatt farka.
Elmehetne tarlót kaparni.
Tün kezdik a lopást.
Nagy fába vágta fejszéjét.
Káposztás kertbe néz. (Kancsal, ravasz, szinmutató.)
Eb sem venné fogára, a mit mond.
Elég sok az ember, de kevés a jámbor.
Sokat tanult, kinek kedve a könyvekhez.
A döglött oroszlánt szamár is rugdossa.
Hol a reménység elveszett, hitnek sincsen helye.
Ki olajjal bánik, hamar piszkosodik.
Nád ütötte agyon az urát.
Ördög sem lakodalmaz örömest fehér személy nélkül.
Nem állandó az erőszakos szeretet.
Egyszer megcserélt könnyen megy cserébe.
Ha mutatnak is teli zacskó pénzt, nem adják mindjárt oda.
Kőhöz legyen mérve.
A kis ember sem szalmaszál.
Senki sincs fogyatkozás nélkül.
Hidd, amit szem lát.
Mikor a bányában pénzt vernek, sok kevélyt is támasztanak.
Szomoru, mint az őszi légy.
Valóban okos nem képzelhet sokat magárul.
Kinek a pap, kinek a papné, de nekem a lánya.
Ha papucsot adsz neki, csizmádat is kéri.
Jobb szép szivvel elmenni, mintsem kénytelenségből.
Szeretné a hasznot, de fut a munkától.
Szerencsétlenség mellett jó henyélni. (Azaz semmibe nem fogni, mert nem sikerül.)
Kofák is tudják.
Petrezselymet árul. (Leányra mondják, kit nem visznek tánczba s ül.)
Lassan jő az isten, de ugyan elérkezik azért.
A nagy hegynek nagy a szele.
Megtalálta egyik csuka a másikat.
Csak korpád legyen, könnyü ebet kapni.
Megérdemli, hogy posztóba varják a fejét.
Sajtó alatt válik a sajt.
Uraságot könnyü megszokni, nehéz elhagyni.
Kis boszu nagyra viszi az embert.
A mint veted ágyadat, ugy aluszod álmodat.
Kent kerék könnyen szokott menni.
Azért boldog a bolond, mert esze nincs.
Hopon maradt.
Körmét se vágja, hanem csak rágja.
Ha te nem volnál, meg a kenyér! (Értsd utána: el sem tudnék élni. Azaz igen kedves vagy nekem. Gyöngéd kifejezés.)
Soha nem sok, ami nem elég.
Nem gyorsaké csak a futás.