Aki diákul tud, a pappal is szólhat.
Aggódik mint a tőrbe szorult madár.
Gazdag ember gyermeke ritkán sir igazán apja halálán.
Kazalban szénája.
Kanál mézzel több legyet foghatni, mint hordó eczettel.
Rosz gazda, ki maga házára egy szeget faragni nem tud.
Hol nincs kenyér, pöröl az éhség.
Tiszta mint a mosott arany.
Adj neki, hogy el ne vesse borját.
Szedd belyebb a gyeplőt.
Asszonyt, vásznat ne végy gyertyavilágnál.
Kinek-kinek az ő bibéje fáj.
Fut mint a szeme vert.
Viszket a tenyere.
Nehéz az evetet háznál megtartani.
Jó ló télben is kapál magának.
Aranynyal, ezüsttel ha koncz nincs, jól nem lakik ember.
Szolga dolga engedelem.
János pap országa. (Képzelt világ.)
Egy ebéd felett elég négyszer inni.
Meddig hordód teli, addig leszesz deli.
Általesni a küszöbön. (Szerencsétlennek lenni.)
Ő sem jobb a deákné vásznánál.
Két egyarányos füle van a jó birónak.
Prokátorra pöröd ha bizod, egy ingben hagy.
Járatlan Izráelben. (Tapasztalatlan főleg szerelmi ügyekben.)
Mennél roszabb a sütő, annál több czipót igér.
Ki nem kiván öreg lenni, akaszsza fel magát.
Nincs az a nagy hegy, melyet idővel el ne lehetne hordani. K.
Nem mind tudós, kinek pápaszem az orrán.
Kopját kopjával, pallost pallossal szoktak visszaverni.
Veszett volna földében a retek. (Azaz maradt volna el oka valaminek.)
Nem asztalhoz való a veszekedés.
Homokra épit.
Felfujt hólyagot tol viz alá.
Kecskérül gyapjut, kerecsenbül hattyut.
Szegény ember szintugy gondol az ő kevesére, mint a gazdag az ő sokára.
Legtöbb a hó aratáskor. (Hó! igy állitják meg a lovakat minden kereszt vagy csomó gabna mellett.)
Köntöst a testhez, tisztet az észhez kell szabni.
Nyomorult, kinek nem elég a magáé.
Vörös, mint a Judás haja.
Rosz kutya mellett a jó is eltanul.
Nem ér egy pipa dohányt.
Az ő vére sem szilvalé.
Szegény ember marhája hizlalja a gazdagot.
Nem ebre bizták a lóhalált.
Nem minden sövény alatt lelni meg az elvesztett becsületet.
Minden embernek maga felé hajlik a keze.
Igérni uraság, megadni emberség.
Nem lesz a bagolynak sólyom fia.