Mennél roszabb a sütő, annál több czipót igér.
Más a hát, más a kérdés. ( „hát” te hol jársz: ez kérdés, mely háttal kezdődik.)
Jobb a bátor igyekezet a félénk erőnél.
Ha nagy volt is kukacza, de kicsiny a legye.
Mennél véknyabb a hur, annál könnyebben szakad.
Kicsin a rakás, nagyobbat kiván.
Hitvány lovat száll meg a légy.
Mértékletesség kivánt egészség.
Más lépe, más képe.
Megérett mind turója, mind sajtja.
Jók közt inkább utolsó, mint roszak közt első.
Könnyen felejtjük a más nyavalyáját.
Magához hivja az akasztófa.
Ha nincs pénzed, nincsenek barátid.
Árva mint a gerlicze.
Az éhes farkasnak élesebb a körme.
Kigyó kigyót eszik, hogy sárkány lehessen.
Öreg katonának élesebb a kardja.
Sokáig élni, meg nem vénhedni nagy mesterség.
Kovácsot illet a kalapács.
Akárki is szereti a szépet.
Se hossza se vége.
Hosszu ut a halál utja.
Ebéd után forgat nyársat.
Mi van mit tenni, ha meg kell lenni.
János pap országa. (Képzelt világ.)
Száraz égből mennykő.
Nád ütötte agyon az urát.
Fiatal katonábul válik a vén koldus.
Nem tudja a részeg asszony mi a szemérem.
Jég hátán is elél.
Sokkal kell annak harczolni, ki sokat akar meggyőzni.
Rosz juh, mely saját gyapját el nem birja.
Ha jösztök, lesztek; ha hoztok, esztek.
Ki nyakasan tagad, nyakát szabaditja.
A ki keveset főz, hamar elkölti.
Végtére maga nevét is elfelejti az ember.
Mesterét a szablya olykor agyon vágja.
Teli van kiváncsisággal, mint a terhes asszony.
Ott vesz a szegény, a hol urrá akar lenni.
Semmi sem agg meg oly könnyen, mint a jótétemény.
Hasznos munkának nincsen fáradsága.
Könnyü a pálczát kiszabni, de nehéz tartani.
Azért boldog a bolond, mert esze nincs.
Jár a nyelve mint a pergő rokka.
Szerelem, méltóság egy székbe nem férnek.
Nincs oly rakott szénás szekér, mire még egy villa nem fér.
Csapni a levet. (Kedvét keresni.)
Feladta levét, elfeledte konczát.
Másra keni kormát.