Csak azért iszsza meg, hogy más meg ne igya.
Sokszor menyhal helyett kigyót huzunk.
Elszaladt a kutya a lánczczal. (Nagy mérföldre mondják.)
Szüköl, mint a sarokba szoritott kutya.
Nem kell a futónak nógatás.
Kiki tudja a maga sorát.
Minden vétek talál mentséget.
Kifizette mint Madali a barátot. B. (A barát, mikor épen beméne Madali egy társaságba, ily kérdést tőn hozzá: Mit keres Saul a próféták között? Madali válaszolá: az ő atyjának szamarait és örül hogy egyet meglele. Ekkor a barátra mutatott.)
Szóbul ért a magyar ember.
Szerelem és harag nem igaz birák.
Sokat csörgő szarka vendéget mond.
Aki főzte, egye meg.
Elég sok a konkoly, de az még sem buza.
Ki valakit szeret, arra sok szemet vet.
Ne tarts ebet, ha kenyérhajad nincs.
Veszettség, mikor osztozásra kerül a dolog.
Kárán tanul a bolond.
Válogatós medvének vaczkor is jól esik.
Félre putri, jön a kunyhó.
Napra forog a tányérvirág is.
Gyakorta fordul, mint a péntek, szombat.
Szegény legény gazdag városban.
Miatyánk közepe. (Azaz kenyér, ily formán: apját is elárulná a Miatyánk közepeért.)
Mig az ember árnyékot vet, mindig lesz nyomorusága.
Eb is a követ harapdálja, mikor embert nem marhat.
Nem is magyar: nótája sincs.
Ha felkötötted, zörgesd. (T. i. a kolompot.)
Megette, a mivel meg kell halni. (Szerelmes)
Rosz fának több levele mint gyümölcse.
Mi haszna a mellverésnek, ha belül nem érzesz.
Elinná a Krisztus palástját.
Aranyos kantár a szamár fejéhez.
Könnyü a lágy követ faragni.
Fának haszna gyümölcsén tetszik meg.
Használatja teszi drágává a kevés becsü dolgot.
Ki bottal köszön, doronggal felelnek.
Szabadság jobb gazdagságnál.
Nem titok, mit piaczon, malomban tudnak.
Jó az ó bor s uj szalonna.
Vén bába ördögök hadnagya.
Akkor volt szép a disznó, mikor még malacz volt.
Olvasni sem tud: iskolamester akar lenni.
Ki keserüt nem kostolt, nem érdemli az édeset.
Pénzzel jó a segitség.
A nagy hegynek nagy a szele.
Kár a jó házban valami rosz példa.
Eleven mint a kéneső.
Annyi mint a raj.
Nem sok mentség kell az igazsághoz.
Nincs kedvesebb, se rövidebb a szépnél.