A gondok idővel öregbednek.
Bolondság a szántásvetés, élet csak a szatyorkötés.
Nevén kell nevezni a gyermeket. (Megmondom nyíltan, ki mit akar.)
Nem jó annak dolga, kinek nincs irigye.
Légy is akkor csip legjobban, mikor vesztit érzi.
Nincs kormánya a bornak.
Szunyogcsipésben is meghalhat az ember.
Ne vedd azt forinton, mit garason vehetsz.
Nincs áldás a hamis kereseten.
Felkötötte a telekes bocskort.
Tél, tavasz, ősz, nyár, tarka lovon jár.
Azt gondolja: fenekig tejföl.
Jobb egy béke száz hadnál.
Meggyógyul, mig megházasodik.
A ki pénzes, kényes.
Csak fél lába van a hazudságnak.
Vén legényből válik a fiatal házas.
Vas szájnak ólom a szive.
Fületlen gomb. (Hasznavehetlen jószág.)
Köszönöm, de nem iszom.
Forgó a szerencse, nincs állandó kincse.
Uti czifra, házi ronda.
Kit egyben rajta érnek, másban is gyanitják.
Fejét keresni a dolognak.
Semmi sem agg meg oly könnyen, mint a jótétemény.
Mi borital közben esik, borba kell azt irni.
Kezébe szakadt az ág.
Nem lehet minden sarut egy kaptára ütni.
Soha nem késő, mint a megtérés.
A mi halad, nem marad.
Milyen a gazda, olyan a bér.
Ha az irigy szomoru, vagy őt érte baj, vagy mást szerencse.
Sok esztendei bu sem fizet ki egy pénz-adósságot.
Ki lányt akar a háztul, ebét is becsülje.
Nem győzi szuszszal.
Sok kéz könnyebbiti a terhet.
Megharagudt Hermán, kövér ludat kiván.
Hizelkedő nyelv nyalva ejti a sebet.
Ember tettét csak a tekintet is elárulja.
Mi van mit tenni, ha meg kell lenni.
Illik mint arany sarkantyu bocskorhoz.
Idegen ökör is hazafelé bőg.
Jámbor is napjában hétszerte vétkezik.
Holdvilágnál meg nem érik a szőlő.
Sok só lében, kevés só asszonyban, türhetlen.
Lógatja lábát, mint a kinek semmi dolga.
Egy szó mint száz.
Csöbörbül vederbe hág.
Eltört a mécses.
Több gond vagyon a gazdag fejében, mint szőrszál nyusztos süvegében.