Aki diákul tud, a pappal is szólhat.
Disznóólra cserép födél.
Könnyü a mesterség, a ki tudja.
Gazdag ember gyermeke ritkán sir igazán apja halálán.
Fogadott lónak rövidebb a mérföld.
Oly mérges hogy két szekérre föl nem férne.
Kutyaábrázatból nem válik orcza.
Annyira lát, mennyit tapint.
Czifra szolgáló: dologtalan asszony.
Jó a sör, de mégis bor az anyja.
A ki akar nyerni, kell először türni.
Fontonként fogy az erő, lat számra jő vissza.
Ne tégy mindent egy koczkára.
A szegényt akárhol is megnyomoritják, a gazdagnak borban veszik vérit.
Nyul vitéznek bokor a vára.
Meg kell lenni, mint a meghalásnak.
Hitvány szomszéda van: maga dicséri magát.
Pénzt rut kevélység szokta követni.
Égnek ereje is cselekszik, de nem kényszerit.
Ne bolygasd a régi gyepüt, kigyó jő belőle.
Szőlőnek kapa a bikája.
Kitették a rokkáját.
Ménló ritkán rugja meg a kanczát.
Nagyobb csuda, ha egyszer eszterhára száll a lud, hogysem napestig ott sétál a kakas.
Gyémánt hasad vértül, gyöngy olvad eczettől.
Messze villámnak késő mennydörgése.
Üresen hagyta csizmáját. Meghalt.
Ha nem kevély a tudóska, világ nyolczadik csodája.
Könnyü Katát táncba vinni, ha Ő is akarja.
Mi nem lehet, kezdete sincs.
Hallgatással szép az asszonyember.
Ha nincs kedve gazdának, egész ház szomoru.
Könnyü az őrlés, csak viz legyen.
Ne piszkáld a ganéjt, ha büzét nem türheted.
Egyenlő teher senki nyakát nem szegi.
Bibor, bársony, vendégség: jobb egy napi egészség.
Pénzen is meg kell venni a békességet.
Sok darab fa kivántatik egy szekér csinálásához.
Csere csalával jár.
Rosznak szava is rosz.
Megemészti a bu az embert, mint fát a szu.
Veréb van a süvege alatt.
Utnak, szónak nincs vége.
Kosarat ad. (Leány férfinak, ha nem megy hozzá nőül.)
Szánom, bánom, de megállom.
Segit az ördög a magaénak.
Nehéz a konkolyt tövestül kigyomlálni.
Eredj, találj fügefalevelet, ha nem akarsz pirulni.
Jobb alant kezdeni és fent végezni.
Legtöbb a hó aratáskor. (Hó! igy állitják meg a lovakat minden kereszt vagy csomó gabna mellett.)