Csak korpád legyen, könnyü ebet kapni.
Hamar munka, ritkán jó.
Mit használ a vaknak, hogy az apja látott.
Alá teriteni a vizes pokróczot. (Eszére hozni a maga veszedelmével.)
Legjobb szakács az éhség.
Nem adnak egy tele polczot nyolcz üresért.
Csunyább a csonka pipánál.
Rosz kalmár: lelkismeretével kereskedik.
Kimarkolja a dohányt más zacskójából s magáéba teszi.
Annyit ér mint a régi két garasos.
Nagy ház, nagy gond.
Nagy fába vágta fejszéjét.
Tiszta papiros, irótoll nem tudnak szégyent.
Kerteletlen virág hamar elenyész.
Kutya hazugságnak eb a hitele.
Kézzel, lábbal. (Nagyon igyekezve.)
Halat nem foghatok, de vizet zavarok.
Lovagnak mondja magát, de kenderből sem tetszenék ki.
Reménység nyereség nincs mindig egy vágásban.
Nem mozog a levél, ha nem fu a szél.
Fösvénynek a mie van sincs.
Nem kell a bölcset tanácscsal terhelni.
Hat hizója ólban, maga a hetedik.
Válogat, mint kanász a pergőben.
Méhecske meg nem száll dögön.
Ha birkozol, tanulj gáncsot vetni.
Aki nyerni akar, föl is kell tennie.
Bolondra vászon csuha, nem bársony ruha.
Utas embernek nem teher a kenyér.
Nekem szólt a paládi rigó.
A rosz házastárs házi kereszt.
Kiki legjobban tudja maga keresztjét.
Nem bántok én senkit, engem se bántson más.
Forgott ember nemcsak hátra, hanem előre is néz.
Lassodj kása, nem téged találnak.
Ritka mint a jó mostoha.
Szolga sokat halljon, de keveset valljon.
Bünhődik, ki ebül cselekedik.
Könnyebb az asszonyt tánczba vinni, mint ránczba szedni.
Ha a paraszt nem dolgozik, a jó barát meg nem hizik.
Ne piszkáld a ganéjt, ha büzét nem türheted.
Szerdék próbálja meg a macskát.
Hordd el a sátorfát.
Elmult esőnek nem kell köpenyeg.
Eb-anyának kutya a leánya.
Asszonyok fegyvere fenyegetés.
Ki mézet metsz, ujjait nyalogatja.
Irigység sem találna benne hibát.
Addig remél az ember, mig benne a lélek.
Nem szabja ki magát a szabó.