Lórul szamárra.

Aki sok mézet nyal, sok keserüt is fal.

Mocskos beszélgetés erkölcsvesztegetés.

Egy bolond annyit kérdez, hogy száz bölcsnek is gond leszen rá megfelelni.

Korán házasodol, korán bánod meg.

Többször győz az okos, mint a bátor.

Fáradt embert könnyü megharagitani.

Le a kalappal!

Pattog mint a száraz fenyü.

Döglött méh nem ad mézet.

A nyavalya párosan jár.

Hanyatt homlok a gombóczhoz, immel ámmal a dologhoz.

Nincs szerencséje hozzá, mint cigánynak a buzavetéshez. 

Szóbul ért a magyar ember.

Nagyra viszed az ökörszemet.

Biztatja, mint katona a szolgáját. 

Más tollával dicsekszik.

Ki bolondhoz teszi magát, maga nagyobb bolond.

Vén leány rózsán sem igen kap.

Nem lehet az ember mindjárást mesterré. 

Bot nem fegyver.

Gyönge a nád, de mégis a szél hajtogatja.

Kenyérben sem eszik eleget.

Tar gyermeknek megnő a haja.

Rosz lelkisméretü azt gondolja, hogy minden ő róla beszél.

Kezeégett gyermek irtózik a tüztől.

Feszitsd ki melled, mint a kertajtó.

Észt nem árulnak a vásárban.

Hármat néznek meg legelőször a kalendáriumban: farsangot, ünnepet, névnapot.

Fülét, farkát elereszti.

Hazának füstje is kedvesebb, mint idegen országnak tüze.

Nem lesz abból kovács, ki kalapácsot nem vesz kezébe.

Kilencz medvének egy vad körte.

Jobb a kutya, mint a macska, mert a kutya nagyobbacska.

Juhot nyirni, nem nyuzni kell.

Nincs az a nagy hegy, melyet idővel el ne lehetne hordani. K.

Jóllakásnak jóhagyás a vége.