Méz alatt méreg, szép almában féreg.
János pap országa. (Képzelt világ.)
Jól feladá a levet.
Szerencsétlen furulyás. Szánakodás olyan ember fölött, kinek semmise sikerül.
Nincs ideje ki az időre várakozik.
Hazudj egyet, állj elébb.
Szőlőben is terem arany.
Mennél rühesebb, annál jobban vakarózik.
Okos feleség nagy istenajándéka.
Sok csepp likat vér a kövön.
Mie van a herélt embernek, azt adhatja szomszéd asszonyának.
Könnyebb, amihez szoktunk.
Füst árán szelet ad.
Ki fél az eleséstől, ne menjen a jégre.
Embernél szándék, istennél ajándék.
Visszavárd, a mit mással cselekszel.
Sok jó ember elfér egy kis helyen.
Szivével beteg, ki sokat nevet.
Füzfa hegedühöz nád vonó illendő.
Széna van a szarván.
Jobb ha az okos hamar meghal, mint ha sokáig él a bolond.
Nem mind nagyságos ur, kit annak mond a czigány.
Papra lelkedet ne bizd.
Hatalmasabbra bolondság haragudni.
Vizre viszi, szomjan hagyja.
Szegény ember szintugy gondol az ő kevesére, mint a gazdag az ő sokára.
Az jó mogyoró, melyet gözü hordott egybe.
Ki szép, sirtában is szép.
Fontolás, hallgatás anyja az okosságnak.
Ha a kerék csikorog, kocsis itta meg a háj árát.
Bolondság ebért lovat veszteni.
Ne higy a ravasz rókának.
Csak imádság tartja benne a lelket.
Száján viszik a lovat.
Szép a páva, csuf a lába.
Könnyü a dudát felfujni, de nehéz billegtetni.
Ki minek a mestere, annak a hunczutja.
Addig remél az ember, mig benne a lélek.
Hét tél, hét nyár választja meg a házasságot.
Együtt fujják a követ.
Hordd el a sátorfát.
Kifog a sánta ördögön is.
Kár a bolondra szép szót vesztegetni.
Szegénység reménység.
Csóka csókának nem vágja ki szemét.
Szóra kell szoktatni a gyermeket.
Az általvetőnek csak elejét látjuk.
Kakas is kiveszi tojásbul a vámot.
Kikapta módját, mint német a görögnek.
Nehéz a majmot tőrben megfogni.