Zsidó jobbágy tár kincs, tót jobbágy zsiros konyha, magyar jobbágy pörlő társ.
Megemészti a bu az embert, mint fát a szu.
Libábul is kitör a ludméreg.
Kettőt nem jó a macska farkára kötni: álmot és gondolatot.
Nyul vitéznek bokor a vára.
Ne tovább a küszöbnél. (Titokkal, családi dolgokkal.)
Soha nem pirul meg a kutya.
Ki örömest nevet, örömest sir.
Ha erő nem használ, ravaszsággal hozzá.
Ökröt vesztett, borjut keresett.
Nagy fán terem. (Azaz nehéz hozzá jutni.)
Legdrágább mit könyörgéssel kell megnyerni.
Egy vén leány annyit ér, mint egy megirott s el nem küldött levél.
Bánatra siet, ki hamar itél.
Nem mind szegény, a ki kopott köntösben jár.
Megette a kutya a háját. (Csikorgó tengelynek mondják.)
Közelebb az ember magához.
Hideg konyha, üres tál sok vendéget nem talál.
Amit a réven nyer, elveszti a vámon.
Zab kenyér is jó, ki hozzá szokott.
Szelid mint a galamb.
Jár a lába, mintha korongot hajtana.
Szegény ember, kinek nincs mitül adózni.
Poczkot is szeretnék, ha nem lopna.
Elméjében eszik, ki az evőt köszönti.
Kura barátság, marhaszaporaság hamar oda van.
Nagyon fent köp, ha csendesen evez.
Igér az orvos, de nincs rá hatalma.
Megtanitlak keztyűben fütyölni.
Ki másnak vermet ás, maga esik belé.
Kása nem étel.
Nincs oly lángoló szerencsétlenség, melyben egy szikra jó szerencse ne volna.
Eljár a pap a kereszttel.
Jól tud szántani a cigányok lován.
Két pofára eszik, mint a dolgos betyár.
Kinek jövedelme két pénz, s hármat költ: nehezen gazdagodik meg.
Ha nagy vizbe nem akarsz halni, patakot is kerüld.
Legyet buzogánynyal.
Elég egy pap egy templomban.
Másutt is leszokták csontról enni a hust.
Lábat mér csizmához.
Jó bor, pénz, szép asszony, embert kiván őrzésre.
Nincs busabb élet, mint jóakarók nélkül élni.
Igen örvend a rigó, felel neki a szajkó.
Elfogy az ifjuság, mint ama szép virág.
Nehéz kenyér az árvaé.
Leforrázott eb esőtül is fél.
Adj kést, én is tudok kast kötni.
Ki győzné a szegény házát tyukkal, kalácscsal.
Többet ér egy kérdezem száz keresemnél.