Sok hitvány hir van a hadban.
Aluvó ebnek jajgat a költője.
Kutya se ugatja.
Rosz gazdasszony, ki a ház körül dolgot nem talál.
Kedvesnek sok a neve.
Bár mint tapogasd, kopasz a mentség.
Barátot szerencse hoz, szükség próbál.
Kanállal ette a bölcseséget.
Senkinek a szép nem szakasztja száját.
Kereskedő: már az elég.
Hivatlan vendégnek ajtó megett helye.
Nem illik férfinak magát csinosgatni.
Sok bárányt elvisz addig a farkas, mig verembe kerül.
Kutyának kutyó a fia, kecskének gedő.
Kapának kapa, ásónak ásó az igazi neve.
Mit tudna, ki semmit nem próbált.
Nem ettem bolond gombát. (Nem ment el az eszem.)
Lábod alá nézz, meglásd, kinek higyj.
Ember élete ma virág, holnap hamu.
Neki is három krajczár egy garas.
Lehordta, mint halmot a zápor.
Nagy öröm is megölheti az embert.
Ki rühessel hál, megrühesedik.
Idővel, pénzzel légy takarékos.
Jól illik szomju emberhez a boros korsó.
Ha a disznónak szarva volna, egy kazal sem maradhatna.
Bolondra vászon csuha, nem bársony ruha.
Megverte a sok megáldj-isten.
Ledölt fának fejét a gyermek is ránczigálja.
Megrágd a szót, ugy köpd ki.
Rátartja magát mint a két fülü szatyor.
Nincs oly agg róka, mely utóbb csávába nem kerül.
Hosszu mint a Rákóczi lakodalma. (Első Rákóczi Ferencz Zrinyi Ilonával hat hónapig tartá lakadalmát.)
Drága konyha a patika.
Szépről szépen szoktak szólani.
Jegenyefa jajgatja, hogy ledölt a czédrus.
Molnárrá lettél, lisztlopó vagy.
Ki a szegénynek ad, nem veszt, hanem elad.
Drága, mint a hegedüszó.
Erőtlent az erős csak a zsákba rázza.
Nálunk is vizben főznek.
Maga kiált tolvajt.
Könnyebb a leányt fölnevelni, mint férjhez adni.
Nem tiszta madár az, ki fészkét rutitja.
Könnyen hull az érett gyümölcs.
Néha a csapósinór is kiebb üt.
Részegre, asszonyra, gyermekre titkot ne bizz.
Bátran czinczog egér, ha macskát nem érez.
Kin van a hinárból.
Igaz barátságot nem bográcsban főzik.