Elég beteg az is, ki beteget emel.

Marha marhát nyal.

Szapora tréfa, meddő okosság.

Zabos lónak jó kedv az ostora.

Nem egy tarka kutya van a világon.

Délutáni kézfogásnak rovás a dija.

Egy ingben, gatyában sem fázik az ember, csak idő legyen hozzá. 

Rajta hagyni keze szenyét. (Azaz nyomát; jelent ügyességet.)

Nincs galléromhoz varva.

Későn főző, későn lakó.

Kazalban tűt keres.

Mondd meg, ne szuszogj, hadd tudjuk mi is.

Ritka buza, kiben konkoly nincsen. 

Sok miatyánk, kevés vakarcs.

Nincs szebb szó az arany pengésénél.

Nem esik a bukás ugrás nélkül.

Éket verjünk belé, ha máskép nem lehet.

Sarkalással szokott adós jól fizetni.

Fiatalnak hamar, öregnek késő. (a házasság)

Itt a kezem! nem disznóláb.

Soha ne higyen ember az eb szájának.

Ma is akkora árnyéka, mint tegnap.

Mintha oltárrul venné el.

Mihez pörke szokott, Örzsi el nem hagyja.

Ott hagyta fogát. (Ott veszett, p. harczban.)

Okos embert csak egyszer lehet megcsalni.

Halál után szünik a gyülölség.

Kiki legjobban tudja maga dolgát.

Estve jár, mint a denevér.

Szava adja el az embert.

Akasztással is elhiresedik az ember.

Ő is ember, lelkétől megválva. (Azaz ember, de a lelke nem emberi: gonosz, ördögi.)

Elveszti sirását, ki biró előtt jelenti siralmát.

Hét országra szól, mint a lőcsei kalendáriom.

Itt a kulacs, itt igyál.