Az elsõ hóérintésért, amikor a pelyhek lágyan landolnak a kezünkön.
Azért, amikor valaki a kedvenc ételünkkel lep meg.
Azért, amikor egy öreg fa alatt ülve hallgatjuk a lombok susogását.
A levegõ frissességéért egy zivatar után.
Azért, hogy van, aki hisz bennünk, amikor mi nem hiszünk magunkban.
A kertészkedésért, amely összeköt a földdel.
A kedvenc régi ruhadarabért, ami mindig jól áll.
A hófödte hegycsúcsok látványáért.
Azért, amikor egy kedves szót kapunk egy teljesen idegentõl.
Azért, amikor valaki megmutatja nekünk a világ egy új részét.
a technológiáért mely llehetővé teszi számunkra, hogy szoros kapcsolatban maradjunk barátokkal és családdal, távolságtól függetlenül.
A gyertyafényes vacsorákért.
A régi filmekért, amelyek nosztalgiát ébresztenek.
Azért, amikor valaki segít minket a nehéz idõkben.
Azért, amikor valaki ránk mosolyog, csak úgy.
Azért, amikor egy régi barát váratlanul felbukkan az életünkben.
A régi emlékekért, amelyeket egy illat vagy dallam elõhív.
A segítségnyújtás lehetõségéért másoknak.
A váratlan ajándékokért.
Az esti tûzijátékért, amely fénybe borítja az eget.
a szundi gombért.
Azért, amikor egy régi dal emlékeket idéz fel.
Az elsõ korty kávéért reggel.
ha van alkalmad megnézni egy filmet, mely megnevettet.
A hegyi patakok tiszta vízéért.
A naplementék gyönyörû színeiért.
olyan fantasztikus könyvekért, melyek egész éjjel ébren tartanak.
a választás szabadságáért.
A szélben táncoló falevelekért.
az emberekért, akik őszintén törődnek. (környezettel, emberi jogokkal, állatokkal stb…)
Azért, amikor egy ismeretlen helyet fedezünk fel, ami azonnal otthonossá válik.
Az éjszakai égboltért, amely tele van csodákkal.
A háziállatok feltétel nélküli szeretetéért.
A friss hó ropogásáért a lábunk alatt.