Időbe telik (…), mire az ember felnő, és olyannyira éretté válik, hogy igent mondhat, és akkor is szabad marad; igent mondhat, és akkor is egyedi marad, igent mondhat anélkül, hogy szolgává válna.
A népnek foglalatosságot adunk; azon nép, amelynek magával dolga van, nem gondol arra, hogy szabad lehet.
Ahol könyveket égetnek, ott végül embereket is fognak.
A fogoly nem fog szabadságra törekedni, ha szabadnak tekinti önmagát.
A fiatalok már csak ilyenek. Maguk szabják a határokat, és meg sem kérdezik, hogy a testük bírja-e. De a testük mindig bírja.
A legjobb környezet is börtönnek tűnik, ha nem áll módunkban tetszésünk szerint elhagyni.
Az igazi szabadság (…) nem az elkötelezettség teljes hiányát jelenti, hanem azt, hogy képes vagy önállóan dönteni, és elkötelezni magad amellett, ami neked a legjobb.
Nem minden vándorút céltalan.
Szabadságát az ember rendszerint akkor becsüli, amikor már nem szabad, vagy ha szabadságát végtelen áldozatokkal vívta ki.
A polgártárs szabadsága ott ér véget, ahol egy másik polgártárs szabadsága kezdődik.
Azért, hogy szabadon, boldogan élhess, fel kell áldoznod az unalmat. Nem mindig könnyű ez az áldozat.
Nincs annál rettenetesebb börtön, mintha a végtelenség nyílik meg előttünk.
A szabadságharcos előbb-utóbb megtanulja, hogy a harc szabályait nem ő, hanem az elnyomó hatalom diktálja.
Adj csak szabadságot a gyenge embernek, ő maga gúzsba köti és visszaviszi. Ostoba szív a szabadsággal se megy semmire!
Az oly nehezen megszerzett szabadság valójában csak álcázott száműzetés.
Az ember saját akaratát sohasem gondolhatja másnak, mint szabadnak.
Keresd a szabadságot, és vágyaid rabja leszel. Keresd a fegyelmet, és megtalálod a szabadságod.
Az ember szabadnak születik és mégis mindenütt bilincsekben él.
A szabadság felelősséget jelent, a legtöbb ember ezért retteg tőle.
A levegő illata édesebb, és az idő mintha mozdulatlan lenne minden nap, amikor te kinn vagy a szabadban, és mindenki más dolgozik vagy az iskolában ül.
A szellem akkor lesz szabaddá, ha többé támaszt nem keres.
Föladtam, hogy megpróbáljak rendesen viselkedni. Most egyszerűen azt teszem, amihez kedvem van, és utánam az özönvíz!
Azért érezzük azt, hogy van szabad akaratunk, mert nem vesszük figyelembe, hogy amíg az akarat maga meg nem jelenik, fogalmunk sincs, mit akarunk tenni.
A szabadság magányos dolog.
Sehol nem akarok lakni. Gyűlölöm a lehorgonyzott hajókat és a kikötőket. Én a tengerre akarok kifutni. (…) Az életre akarok rátalálni.
Egészen csak az szabad, ki maga felett egészen uralkodik.
Csak egy mód létezik, ahogyan meg lehet tanulni valamit. Mégpedig cselekvéssel.
A túlságos szabadság szolgaságra vezet.
Az emlékezés a találkozás egyik formája. A feledni tudás a szabadság egyik formája.
A körforgásban nincsenek győztesek és vesztesek: csak állomások, amelyek egymást követik. Az ember szíve akkor lesz szabad, amikor ezt megérti.
Ki kell szabadulni az önfejlesztés csapdájából, hogy teljes sebességgel, vakon rohanhassak a vesztembe.
Az ember annál gazdagabb, minél többről tud lemondani.
Abszolút szabadság nem létezik, helyette csak a választás szabadsága létezik, vagyis az, hogy magunk választjuk ki, mi mellett kötelezzük el magunkat.