Ha megbocsátasz, megszabadulsz valamitől, ami elevenen felemészt téged: ami pusztítja az örömödet és a teljes és őszinte szeretetre való képességedet.
A sérelmeket meg kell bocsátani. Nem szabad magadban őrizni őket.
Megbocsátani és felejteni annyi, mint becses tapasztalatokat az ablakon kidobni.
A megbocsátás olyan, mint egy kétsávos út: amikor megbocsátunk valakinek, magunknak is megbocsátunk.
A hibák majdnem mindig könnyebben megbocsáthatóak, mint a módszerek, melyekkel takargatni próbálják őket.
A megbocsátás a sértettet tisztítja meg, nem a sértőt.
A Megbocsátás fölrepít a csata hevében kimondott sértések fölé, hiszen azokat előbb vagy utóbb úgyis eltörli az idő, ahogy a szél is eltünteti a lábnyomokat a sivatagban.
Az élet megy tovább. Ez jó, nem? A harag lassan elmúlik. A sebek begyógyulnak. De ha hagyod, hogy ez megtörténjen, azzal egy kicsit a lelked is meghal.
A megbocsátás csak akkor működik, ha elfogadjuk.
Annak az egy napnak a kedvéért, amelyen ezer nap közül egyszer, kivételképpen jó vagyok, kérlek, légy elnézéssel!
Jézus tettei és szavai ékesen bizonyítják, hogy a bűnt mindenkor el kell utasítanunk, viszont a bűnöst szeretnünk kell.
Meg kell szolgálni a bocsánatot.
A gyenge nem tud megbocsátani. A megbocsátás az erősek tulajdonsága.
A bosszúval legföljebb azt érjük el, hogy egyenlőek leszünk az ellenségeinkkel, míg a megbocsátással náluk bölcsebbnek és intelligensebbnek bizonyulunk.
Amikor valóban megbocsátunk valakinek: elfelejtjük, amit ellenünk elkövetett.
Rengeteg bocsánatkérés elhangzott, de mint rájöttem, ez így szokott lenni, ha szeretik az embert. Akkor megbocsátunk és továbblépünk.
Ha Igaz Szeretetet akarsz, tudnod kell megbocsátani.
Hibáinkat nem tudjuk meg nem történtté tenni – de beismerhetjük őket, és bocsánatot kérhetünk miattuk.
A bocsánatkérés csak arra szolgál, hogy a bűnös megkönnyebbüljön, s úgy érezze, hogy ugyanazt a hibát még egyszer elkövetheti.
Tökéletesnek kell lennünk, hogy ne kelljen megbocsátanunk mások hibáit.
Egypercnyi kibékülés többet ér, mint egy életre szóló barátság.
Megérteni annyi, mint megbocsátani.
Könnyebb megbocsátani egy ellenségnek, mint megbocsátani egy barátnak.
A megbocsátás luxus, pedig életmódnak kellene lennie.
Hosszú távú jó kapcsolat nem létezhet bocsánatkérés és megbocsátás nélkül.
A megbocsátás nem érzés, hanem döntés kérdése.
Boldog, aki másoknak megbocsájt, és az is, aki megbocsájt magának.
A gyűlölet energiája nem vezet sehová, de a megbocsátás energiája, amely a szeretetben testesül meg, jó útra terelheti az életedet.
Az őszinte bocsánatkérés mellőzi a kifogásokat. Jobb, ha nem követi „de”.
A megbocsátás (…) nem állítja helyre automatikusan a kapcsolatot, de megnyitja előtte a lehetőséget.
A megbocsátás az az illat, melyet az ibolya hint arra a cipősarokra, amely eltapossa őt.
Nem mindig azé a nagyobb felelősség, aki a hibát elköveti, hanem sokszor azé, aki nem képes megbocsátani, és ezzel sokkal nagyobb hibát követ el.
A megbocsátáshoz nem kell hívő embernek lennünk. Csak jó embernek. Ez is sok? Akkor rendes embernek. Aki nem őrizgeti magában az összes rosszat, amit átélt.
A női hiúság sosem bocsát meg.
A megbékélés sosem felejtés. Éppen ellenkezőleg: emlékezés, de bocsánattal teljes emlékezés.
Az emberek könnyebben bocsátanak meg annak, aki téved, mint annak, akinek igaza van.
A megbocsátás nem felejtést jelent (…). Azt jelenti, hogy elengedjük a másik ember torkát.
Bármit tettél is, és bármit fogsz tenni, hozzám tartozol. Nem tudsz olyat tenni, amivel ezt megváltoztatod.
A megbocsátás gyógyít. Főleg, ha magadnak bocsátasz meg.
A bocsánatkérésnek számtalan mérete és formája van. Adhatunk gyémántot, virágot, vagy csak egy belülről jövő, őszinte érzést.
Aki megbocsátja a gaztettet, cinkossá lesz.
Józan ész és szánom-bánom – ez a kettő mindig későn jön az életben.
Ha a bűntudat nem gyötör tovább, nem lesz szükséged a megbocsátásra sem.
Másoknak mindig bocsáss meg, magadnak sohasem.
Megbocsátani csak annak lehet, aki magának is meg tud bocsátani.
Életünk egyik legfontosabb döntésévé válhat, ha annak ellenére el tudunk köteleződni a szeretet mellett, hogy a szívünkben fájdalmat érzünk.
Ne ítéld el mások gyöngeségét, hiszen már tudod, hogy ember vagy. Aki ember, az szeret és megbocsát. A szeretet: megbocsátás.
A lónak is négy lába van, mégis megbotlik, hogyne tévedhetne az ember, amikor csak egy nyelve van.
Ha a világ tökéletes volna, nem lenne szükség bocsánatkérésre. De mivel ez egy tökéletlen világ, tudnunk kell bocsánatot kérni.
Csak addig tart a vétek, amíg bűntudat élteti.