Furcsa dolog a szerelem. A legképtelenebb dolgokra veszi rá az embert.

Ha tudnék álmodni, én is rólad álmodnék. És nem szégyellném.

A legszebb ajándék: egy mosoly. Egy ölelés. Vagy még az sem – csak egy gondolat: „Szeretlek”.

A szerelemben a hallgatás gyakran mélyrehatóbb szónok, mint a szó.

Az egyetlen módja, hogy elkerüld a szenvedést az lenne, ha elutasítanád a szerelmet.

A szerelmet nem lehet úgy kitépni a szívből, ahogy egy fogat kihúznak.

Egy kapcsolatot éppen a kihívások hiánya, a megszokás tud megölni. Meg kell őriznünk azt a képességünket, hogy meglepjük a másikat.

– Szeretsz?– Szeretlek – feleltem.– Fogalmam sincs, miért…– Mert csupa szeretet vagy, csupa melegség, mert vág az agyad, tele vagy ötletszikrával, mert minden érdekel, mert van benned felelősségérzet, mert élvezet veled lenni, mert szépen, érthetően beszélsz, mert mindennek a jó oldalát látod meg, mert érzékeny vagy, ezenkívül értelmes, kreatív, higgadt, sokoldalú, gyakorlatias, szabadságszerető, vállalkozó kedvű, […]

Ez a végzetes szerelem. (…) Ismerni a hibáit és a rossz oldalait annak, akit szeretünk. És mégis tovább szeretni.

A szerelem nem okoskodik, ha okoskodik, nem szerelem többé.

Szeretni valakit, az több, mint egy erős érzés – az döntés, ítélet és ígéret.

Azt kérded magadtól, hogy mi a szerelem, meg hogy szerelmes vagy-e. Közben pedig inkább azt kellene kérdezned, mi nem szerelem.

Az igaz Szerelem hagyja, hogy mindenki a saját útján járjon – mert tudja, hogy ez nem választja szét egymástól a Feleket.

A szerelem joga szent dolog… a nőnek sohasem szabad megtiltani, hogy megtalálja a maga boldogságát.

Minden szerelem úgy lép az életünkbe, hogy megfoszt a szabadságunktól. Ha belemegyünk, nem tehetjük azt, amit akarunk, csak azt, amit a szerelem akar.

A szerelem az édenkert levegőjének mennyei lehelete.

Nem elég, hogy a jelek szerint állandó bérlete van a szívemhez, még a tudatalattimba is befészkelte magát.

Egyenlőség nélkül nincs szerelem.

Ha már nagyon nagy lánggal él a szenvedély, akkor jöhet a szex, hogy befejezze a táncot, de soha nem az övé az első lépés.

Olyan lényt keresünk, akinek a társaságában bátran követhetjük első gondolatunkat anélkül, hogy valaha is törődnünk kellene az illendőségekkel.

A szerelem csak egy ócska trükk, amit a természet játszik velünk, hogy fennmaradjon a fajunk.

Nem szerelem az, ami változik, ha minden más változik. Örök útjelző az, ami meg sem rezdül semmilyen viharban. A szerelmet nem koptatják az idő röpke órái s hetei. A szerelem örök, ítéletnapig.

A szerelem sokára alakul ki, amikor két ember kezdi megismerni és tisztelni egymást, és egyforma dolgok iránt érdeklődik.

Kit szeretünk igazán? Akiben az álmunk és a valóságunk egybeesik.

A szerelemben a nő attól születik meg, amit kap, a férfi pedig abba hal bele, amit ad.

Nincs is a földön olyan szerelem, hogy mind a ketten egyformán szeressék egymást.

Igaz szerelem az, amikor nem várunk semmit sem cserébe.

Nincs kockázat a szerelemben, és ezt te is meg fogod tanulni. Az emberek évezredek óta keresik és megtalálják egymást.

A kulcs (…), hogy találj valakit, akinek az őrültsége passzol a tiédhez.

A szerelem az erő, amely megváltoztatja és jobbá teszi a világot.

Lehetséges egyetlen nap alatt újra és újra beleszeretni egy emberbe, és egyre jobban szeretni?

Nem, nem igaz, egy szerelemnek soha nincsen teljesen vége… Gyűlölnöm kellene őt, de lenyűgözve tart a fájdalom, amelyet okozott nekem.

A szerelem olyan, mint egy gyönyörű virág, amit talán nem érinthetek, de aminek az illata a kertet mindenképpen az öröm helyévé varázsolja.

Nem tudtam a szememnek parancsolni. Néztem őt, néztem, és örömöm telt abban, hogy nézhetem, fájdalmas nagy örömöm. Úgy voltam vele, mint a szomjan haló ember, aki végre kutat talál, s bár tudja, hogy a kút vize mérgezett, mégis nagy kortyokkal iszik belőle.

A szerelem határtalan, nem lehet korlátok közé szorítani.

Csókoljon meg (…). Bármit megtennék a csókjáért. Minden hegyet megmásznék, minden folyón átúsznék, minden sivatagon átkelnék.

A szerelemben nincs nyugalom, mert az, amit elértünk, csak egy újabb kiindulópont ahhoz, hogy még többre vágyódjunk.

Tudom, hogy őrülten hangzik, de a rövidke pillanatban, amikor nem néz rám, gyengének érzem magam és fázom.

Ne aggódj amiatt, vajon örökké együtt lesztek-e vagy sem – semmi se tart örökké.

A szerelem ott kezdődik, mikor a belső figyelem egyszerre folyamatossá válik, s intenzitásában szinte az elviselhetetlenségig fokozódik.

Ha szeretsz valakit, aki nem szeret: felejtsd el. Még akkor is, ha az a valaki a férjed, a feleséged vagy az anyád. Bocsáss meg neki, de felejtsd el, szegényt. Tudom, hogy fáj – néha egy életen át -, de menj tovább!

A szerelem a szenvedések kimeríthetetlen forrása.

Boldog vagyok, hogy létezik – mert megmutatta, hogy képes vagyok olyan szerelemre, amiről magam sem tudtam, és ez hálával tölt el.

Néha, nehéz körülmények között, összetévesztheti az ember az együttérzést a szerelemmel.

Az ember csak egyszer szeret igazán az életben, még ha nem is veszi észre.

A szerelemben soha nem tudhatod… ne hidd, hogy amit egyszer megszereztél, az örökre a tiéd is marad!

A szerelem idő előtt öreggé tesz, aztán – amikor véget ér az ifjúságunk – újra megfiatalít.

Ha szerelmünk kissé sokáig plátói, tönkretesz.

Amit szivedbe rejtesz,szemednek tárd ki azt;amit szemeddel sejtesz,sziveddel várd ki azt.

Józan ésszel, ígérettel, reménnyel, lelkem nyugalmával, boldogságommal dacolva szeretem, és szenvedélyemtől semmi el nem téríthet.