A szerelemben az a gyönyörűség, hogy szeretünk. Jobban boldogít minket a bennünk égő szenvedély, mint az, amelyet másban gyújtunk.

A nagy szerelem fölötte áll az e világi dolgoknak.

Nagyon nehéz szakítani egymással, amikor már nem szeretjük egymást.

Józan ésszel, ígérettel, reménnyel, lelkem nyugalmával, boldogságommal dacolva szeretem, és szenvedélyemtől semmi el nem téríthet.

Az boldog, ki szerelmi csatán pazarolja el életét.

Pontosan elég vagy ahhoz, hogy örökké és megmásíthatatlanul magadhoz láncolj.

Azt adom, mi legnagyobb: a szívemet, mely útra kelt és felkutatta a tied. Rejts el, őrizz, éltess engem kedvesem. Én veled leszek, te leszel a mindenem.

Nem volna szabad megengedni, hogy a szerelem lelkiállapotában bárki életre szóló döntést hozzon.

Rád kellett várnom, a te jöttödet kellett figyelnem. És most harcolni fogok érted.

Ah, ez az üresség! ez a szörnyű üresség, amit itt érzek a lelkemben! – Sokszor gondolom: ha csak egyszer, csak egyszer szívedre szoríthatnád őt, ez az egész űr ki lenne töltve.

Minden szerelem beteljesületlen. Csók, ölelés, szüntelen szeretkezés, házasság sem változtat ezen. Örökké szomjazunk a szomjúságra.

Akiket szeretünk, azoknak majdnem mindig nagyobb hatalma van rajtunk, mint magunknak.

Ha egy szívet nem lehet összetörni, akkor azzal a szívvel nem is érdemes foglalkozni.

Az eltelt idő nem változtatott azon, milyen ellenállhatatlanok számomra arcának tökéletes vonásai, és biztos voltam benne, hogy soha nem fogok hozzászokni.

Egyetlen veled töltött nap, egyetlen nap, amikor egyfolytában nézhetlek, fölérne az életemmel.

Egyetlenegyszer mertem megkérdezni tőle: „Miért szeretsz te engem?”Azt felelte: „Fogalmam sincs, de egyáltalán nem is érdekel.”

Szeretlek. (…) És ez azt jelenti, hogy nem csak a szép dolgok miatt vagyok melletted. Itt vagyok, bármi történjék.

Úgy tetszik, a szerelemben mindkét fél önmagának ellenkező nemű mását keresi: emiatt a szerelemben örökké keresni fogunk, anélkül, hogy találnánk.

Aki egy szeretőhöz köti magát, az eltöri az életet jelentő szárnyát. Azonban aki a szeretőt röptében csókolja, az az örökkévalóság napfelkeltéjében él.

Az első szerelem örökre megváltoztatja az ember életét, és bármennyire is szeretnénk szabadulni tőle, az az érzés kitörölhetetlen.

Félünk szeretni. És nem alaptalanul. Levetni az önzés páncélját, s meztelennek maradni mások között, közönyös és könyörtelen én-őrültek között, veszedelmes.

A szerelem minden pillanatában benne van az elmúlás.

Bármi lesz is a vég, nem fog elválasztani minket.

A szerelem nagy pillanataiban, amikor a külső és a belső világ között a fal leomlik, és nem tudod többé, hol a kint és hol a bent, a test lélekké válik és a lélek testté.

Nem szeretlek (…), de kellesz nekem, és szükségem van rád; szeretem, ha ott szuszogsz az ágyban, mellettem ülsz a televízió előtt, vagy az asztalnál ülve töltöd ki a lottót; és ha ezt szerelemnek hívják, akkor talán mégiscsak szeretlek.

Az élet egyetlen értelme a szerelem. Akinek nem sikerül találnia senkit, az nem mondhatja el magáról, hogy megvalósította az álmait.

Igaz szerelem. Egy darabig fantasztikus, de a végén mindig nagy fájdalomhoz vezet.

A szerelem két ember közös ostobasága.

A szerelmet nem a férfi és nem a nő akarja, hanem az a hatalmas harmadik, aki nincs, de lenni akar.

Egy igazi szerelemben csak erogén zónák vannak. Bárhol is értek egymáshoz, bele kell borzonganotok.

A szerelem az emberiség nagy, közös érzése, és bármi rossz, ami egy szerelemben történik, az a világ összes többi szerelmének is árt.

Szerelem, gyenge szívnek könnyü méreg.

A szenvedély a szerelem egyik formája, de az még nem szerelem.

Mindegy, mi áll előttünk. Működni fog. Mert túlságosan szeretlek ahhoz, hogy valaha is elengedjelek.

Valahányszor szerelembe esik az ember, ugyanannyiszor ki is ábrándul.

Kinyitottam hát az ablakot, és vele együtt a szívemet. A szobát elárasztotta a napfény, a szívemet pedig elárasztotta a szerelem.

Sokszor szeretsz olyat, aki nem is sejti érzelmeidet, és mégis oly` hű maradsz hozzá, mintha szerelmed viszonozva lenne.

Nem az állandó fogadkozás a hűség bizonyítéka, hanem az egyszer kimondott és megtartott fogadalom.

Ha már nagyon nagy lánggal él a szenvedély, akkor jöhet a szex, hogy befejezze a táncot, de soha nem az övé az első lépés.

Szeretni nem lehet szkafanderben – csakis meztelenül. Aki szeret: védtelen.

A Szerelem – megosztani a másikkal a világot.

Bármennyi közös időt szánt is nekünk a sors, egy percet sem akartam veszíteni belőle.

Semmilyen álarc sem takarhatja el a szerelmet ott, ahol van, és nem színlelheti ott, ahol nincs.

Találkozol egy nővel, hanyatt esel tőle, de miután megismerted, rájössz, hogy semmi különös. Aztán ritka szerencsés esetben az ember rábukkan a lélektársára, és ahogy mélyül a barátságuk, egyre szebbnek látják egymást.

A szeretetben mindig van valamennyi őrület. De az őrületben is mindig van valamennyi ész.

Vele egy nap jobb volt, mint nélküle egy egész élet.

A szerelem az édenkert levegőjének mennyei lehelete.

Minden szerelem úgy lép az életünkbe, hogy megfoszt a szabadságunktól. Ha belemegyünk, nem tehetjük azt, amit akarunk, csak azt, amit a szerelem akar.

– Szeretsz?– Szeretlek – feleltem.– Fogalmam sincs, miért…– Mert csupa szeretet vagy, csupa melegség, mert vág az agyad, tele vagy ötletszikrával, mert minden érdekel, mert van benned felelősségérzet, mert élvezet veled lenni, mert szépen, érthetően beszélsz, mert mindennek a jó oldalát látod meg, mert érzékeny vagy, ezenkívül értelmes, kreatív, higgadt, sokoldalú, gyakorlatias, szabadságszerető, vállalkozó kedvű, […]

A szerelem mindent pótol, s a szerelmetNem pótolja semmi.