A szerelem abban áll, hogy ötvözni kell egy vámpír temperamentumát egy őzike türelmével.

Az igazi szerelem útja egyszer sem sima.

Szerelmes voltam belé, de nem annyira, hogy ez mindent megváltoztasson: csak ahhoz volt elég, hogy mindkettőnket meggyötörjön.

A szerelem a vágy, amit a fantázia dagaszt.

A szerelem ott kezdődik, mikor a belső figyelem egyszerre folyamatossá válik, s intenzitásában szinte az elviselhetetlenségig fokozódik.

A kulcs (…), hogy találj valakit, akinek az őrültsége passzol a tiédhez.

 A szerelem olyan bűn, amelyben nem lehetünk meg cinkostárs nélkül.

Én megtaláltam ám egy szívet, egy nemes lelket, amellyel ha együtt lehettem, többnek éreztem magam, mint voltam, mert mindaz voltam, ami lehettem.

Kell valaki, aki vigyáz rád. Aki gondoskodik rólad, hogy minden rendben legyen. És az a valaki én akarok lenni.

Hogyan nyithatnám fel szívemet összetörés nélkül?

A szerelem olyan, mintha tüzet raknál egy esős napon. Folyamatosan védelmezni kell, táplálni, gondját viselni, különben elalszik.

A szerelem és szeretet közt nagy a különbség. Az első vak, a másik szemes.

A szerelem azt jelenti, hogy két ember: kettő és mégis egy. Egy férfi és egy nő egyetlen angyallá olvad össze. Ez a mennyország.

Egy perc alatt megadja a szerelem, mit hosszú fáradság alig ér el valaha.

A szerelemnek szüksége van távolságra, hogy levegőzni tudjon, mint ahogy a tűznek is szüksége van levegőre, hogy táplálhassa magát.

Szédítő szemei voltak, akár a tenger hullámai, az ember minden vágya, hogy belevesse magát, aztán vagy a habok hátára kél, és elúszik a végtelenbe, vagy a mélybe ragadja az örvény, és vége!

Az igazi szerelem sokban hasonlít a gyermekkorhoz: megvan benne ugyanaz a meggondolatlanság, oktalanság, pazarlás, kacagás és sírás.

Az igazi szerelem az, ha az ember nem érez kísértést a hűtlenségre.

Sohasem veszíthetjük el, amiben egyszer örömünket leltük. Mindazok, akiket mélyen szeretünk, részünkké válnak.

Azt adom, mi legnagyobb: a szívemet, mely útra kelt és felkutatta a tied. Rejts el, őrizz, éltess engem kedvesem. Én veled leszek, te leszel a mindenem.

Az élet egyetlen értelme a szerelem. Akinek nem sikerül találnia senkit, az nem mondhatja el magáról, hogy megvalósította az álmait.

A szerelem lényege, hogy két magányos lélek köszönti, megérinti és megvédi egymást.

Tényleg tetszik nekem. Nem tehetek róla. Egyszerűen tetszik. Nem számít, milyen elszántan játszom meg, hogy nem így van, ettől még igaz.

Az igaz Szerelem hagyja, hogy mindenki a saját útján járjon – mert tudja, hogy ez nem választja szét egymástól a Feleket.

Az emberek állati hülyeségekre képesek a szerelemért.

Az igazi szerelem több, mint egyszerű romantikus vonzalom, az barátság is egyben.

Ha valaha kell majd neked az életem, csak gyere érte és vidd.

A szerelemben soha nem tudhatod… ne hidd, hogy amit egyszer megszereztél, az örökre a tiéd is marad!

A szerelem gyerekes dolog (…). Felnőttek vagyunk. A felnőtteknek kompatibilitásra van szükségük.

Kinyitottam a szemem, és láttam, hogy az övé is nyitva, s az arcomat bámulja. Sosem értettem, miért néz így rám. Mintha én lennék a főnyeremény, nem pedig az őrületesen szerencsés nyertes.

Az érzéki gyönyör a lelkek egyesülése nélkül mindig állatias volt, és az is marad: nyoma sincs utána az emberben valami nemesebb érzelemnek, inkább a megbánásnak.

– Szeretsz?– Szeretlek – feleltem.– Fogalmam sincs, miért…– Mert csupa szeretet vagy, csupa melegség, mert vág az agyad, tele vagy ötletszikrával, mert minden érdekel, mert van benned felelősségérzet, mert élvezet veled lenni, mert szépen, érthetően beszélsz, mert mindennek a jó oldalát látod meg, mert érzékeny vagy, ezenkívül értelmes, kreatív, higgadt, sokoldalú, gyakorlatias, szabadságszerető, vállalkozó kedvű, […]

A szerelem önmagunk elvesztett felének a sóvárgása.

Néha a szerelem olyan fokozatosan bontakozik ki az ember szívében, hogy mire észrevesszük, mi történt, már kész, végünk.

Az igazság az, hogy szeretem. Csillapíthatatlanul szeretem… Az első pillanattól fogva. Akkor is szerettem, amikor megesküdtem, hogy nem. Nem tehetek róla, csak érzem.

A szívem már attól megdobbant, hogy kimondta a nevemet.

Az a szív, mely sokat szeret, sokat szenved.

Az igazi szerelem ellenáll a távolságnak.

Ha csak egy részedként élhetek tovább, nekem az maga a mennyország.

Mily szörnyű az a hazugság, amellyel valaki szerelmet hazudik… – s csak azért, hogy megejtsen, testileg meghódítson egy nőt… a lélekkel játszik, azt teszi tönkre… valami becseset sért, hogy olyasmit nyerjen, ami nem becses…

A szerelem az édenkert levegőjének mennyei lehelete.

Szeretni mindig is mámorítóbb érzés, mint szeretve lenni. Hát még mennyivel biztonságosabb.

Úgy érzem, legjobb volna így maradni egy életen át: csak néznélek, boldogan, elégedetten.

Ha egy szívet nem lehet összetörni, akkor azzal a szívvel nem is érdemes foglalkozni.

Szeretni valakit, az több, mint egy erős érzés – az döntés, ítélet és ígéret.

Ez a végzetes szerelem. (…) Ismerni a hibáit és a rossz oldalait annak, akit szeretünk. És mégis tovább szeretni.

Bármi lesz is a vég, nem fog elválasztani minket.

Kínszenvedés tudni, hogy elhagyja, de csaknem annyira kínszenvedés a közelsége is.

Ameddig nem adsz helyet a lelkedben valakinek, aki éppolyan fontos neked, mint saját magad, addig mindig magányos maradsz.

A szerelem az erő, amely megváltoztatja és jobbá teszi a világot.