Az életben az a legnagyobb boldogság, ha biztosan tudjuk, hogy szeretnek minket.

Ha valaki őszintén számot vetne azzal a kérdéssel: „Mennyit örültem az elmúlt héten?”- sokszor riasztó eredményhez juthatna.

Egy hazugságra épített boldogság nem lehet soha igazi boldogság.

A boldog ember jól érzi magát, szórakozik, és közben megváltoztatja a világot, mintegy mellesleg.

Ne várd el, hogy könnyebb legyen az élet! Egyszerűen csak határozd el, hogy boldogabb leszel!

Soha ne engedd, hogy valaki ne legyen boldogabb a veled való találkozás után, mint előtte.

Nincs az az orvosság, amely meggyógyítaná azt, amit a boldogság nem tud meggyógyítani.

Mindenki másképp boldog és boldogtalan, jelleme, sorsa s még életkora szerint is.

Hogyan is lehetnél boldog egy másik személlyel, ha még egyedül se vagy az?

Addig boldog az ember, amíg meg tud feledkezni a testéről.

Nem az a boldogabb, akit a szerencse minden kegyével elhalmoz, hanem az, aki semmiben sem szorul rá.

Hinni kell a boldogság lehetőségében, hogy csakugyan boldog legyen az ember.

Ha megpróbálunk jobbak lenni, mint vagyunk, akkor körülöttünk is minden jobbá válik.

Az élet megtanította arra, hogy a boldog pillanatokért néha nagy árat fizet az ember. (…) A boldogsággal csak az a bökkenő, hogy hamar hozzászokik az ember.

Emlékezz arra, hogy a boldogság nem attól függ, hogy ki vagy mi van veled. Egyedül attól függ, hogy mit gondolsz.

 A boldogság különös dolog: ha megosztjuk másokkal, megsokszorozza önmagát.

A boldogság benned kezdődik.

A boldogság egy pillangó. Ha kergetjük, kisiklik a kezünk közül, de ha csendben leülünk, az is lehet, hogy leszáll ránk.

A boldogság gyakran meglepetésként éri az embert.

Akinek fáj a foga, az azt hiszi, hogy akinek nem fáj a foga, az boldog.

Saját tapasztalatomból tanultam meg, hogy az igazi boldogság forrása önmagunkban rejlik, s hogy az emberek nem tehetik igazán boldogtalanná azt, aki boldog akar lenni.

Boldog az, aki felülemelkedik a hétköznapi ügyeken.

Az ember csak a saját mennyországában lehet boldog.

Nem az a tény tesz boldoggá, hogy mid van, ki vagy, hol vagy, mit csinálsz – csakis az, hogy mit gondolsz minderről. 

A boldogság nem más, mint jó egészség és rossz memória.

Az erkölcs nem arra tanít, hogy boldogok, hanem hogy boldogságra érdemesek miként legyünk.

Jól vésse az eszébe, amit most mondok magának: aki nem vágyik másra, csak a boldogságra, hiába keresi, soha nem találja.

Minden hely megszentelődik, ahol boldog voltál.

A boldogság megszerezhető, és el is veszíthető.

Boldog az, aki otthon boldog.

A boldogság a lábunk előtt hever. Csak le kell hajolni érte.

Mindenütt lehetsz boldog, az egész csak nézőpont kérdése.

Egyáltalán, mi az isten az a boldogság? Mondja már meg valaki nekem, de tényleg.

A boldogság a magasságban lakozik, de elérheted, ha akarod.

Az ember az én föladásával lelhet rá a legmagasabb rendű, legtartósabb örömre az életben. Ami pedig a halált illeti, a halál adja az élet értelmét.

A boldogság egy totális pillanat, a teljesség pillanata. Ez elérhető néha, de akkor is csak egy pillanat, ráadásul legtöbbször teljesen váratlanul jön. Nem betervezhető, elhatározható.

Abban az egyetlen percben benne volt életem minden boldog pillanata.

Az ember ott a legboldogabb, ahol legközelebb él a szeretethez.

Sokan önmagukban nem boldogok, és azt gondolják, hogy majd egy másik ember boldoggá teszi őket, csakhogy ez teljesen reménytelen vállalkozás.

A boldogság, éppúgy, mint a szeretet: tünemény. Jön és megy, éppen azokat hagyja cserben, akik csupán vágynak rá, de semmit nem tesznek érte.

Mindig arra kell törekedned, hogy boldogok legyenek azok, akiket szeretsz.

Az életben egyetlen boldogság létezik: ha szeretsz és viszontszeretnek.

Mindenki képes arra, hogy boldogtalanul éljen, a boldogsághoz azonban nagy bátorságra van szükség – az már nehéz feladat.

Boldogság az, amikor az ember megérkezett, behúzza evezőjét és azt mondja: megérkeztem, nem megyek tovább.

A derű az élők halhatatlansága.

Nagy bűn, ha valaki nem tudja észrevenni saját boldogságát.

Ha élni akartok, tanuljatok meg úszni. A boldogság ott van valahol a túlsó parton, és azt senki nem hozza át a ti szép szemetekért.

Boldogságunk nem csekély részben önmagunktól függ, s boldogtalanságunkat többször okozzák önhibáink, mint mások gonoszsága.

A tökéletes boldogság talán kis kellemetlenségek tükrében mutatkozik meg.

Boldogságunkat nem kényszeríthetjük ki a sorstól.