Körülbelül három másodpercre van szükség ahhoz, hogy egy idegen valamilyen benyomást tegyen ránk.

Azt hiszik, hogy normálisak, csak azért, mert mind egyformák.

Azok az emberek vagyunk, akik sok mindent el tudunk tűrni, de van, amikor minden megtelik, és nem fér bele semmi.

Az emberekkel való közlekedés elrontja a jellemet, különösen, ha valakinek nincs.

Soha ne szoríts sarokba olyat, akiről tudod, hogy aljasabb nálad.

Az emberek tudatlannak születnek, nem ostobának; ostobává az oktatás teszi őket.

Az emberek nem a sorsuk, hanem csupán a saját elméjük rabjai.

Az ember fizetni akar a hibákért, amiket elkövetett, és azt hiszi, ha eleget szenved, az elég. De nem így van.

Azt az embert dicsérd, utánozd, akit nem kedvetlenít el, hogy meg fog halni, noha örömöt okoz neki az élet.

Az egyszerű embereket ostobának tartják, amiért hagyják, hogy fát vágjanak a hátukon. Pedig az egyszerű emberek okosak, csak nem tudják, hogyan legyenek önzők.

Sohase fojts vissza, ne hallgass el magad előtt semmit, ami a saját gondolatod ellenében gondolható!

Aki szolga, elveszti kezdeményező képességét.

Más fog parancsolni annak, ki önmagának engedelmeskedni képtelen.

Képzeljük azt, hogy mind őrültek vagyunk! Ez megmagyarázna minket egymásnak. Megfejtene sok rejtélyt.

A suttogást még csak hallanod sem kell, máris tudod, hogy rólad beszélnek.

Az ember akkor ismeri meg magát, ha mindenét elveszíti.

Vannak emberek, akik mindig csak okos és helyénvaló dolgokat mondanak, és az ember mégis érzi, hogy ostobák.

Csak másokat utánozva tehetünk szert saját személyiségre.

A többség elszántan kapaszkodik a meglévőbe; a haladás kerekét mindig egy kisebbség lendíti tovább.

Jobbra vágyunk, mert ahol vagyunk, ott nem jó nekünk. Valami mindig hiányzik, még a legszerencsésebb életekből is. És ami hiányzik, az – figyeld meg – mindig a legfontosabb.

A halálos veszélyek és örökös küzdelmek között élő férfi lelke sokkal fogékonyabb a lelki nagyságok megbecsülése iránt, mint a béke eseménytelenségeiben elpuhult és nagyobb indulatokra képtelen emberé.

Mindenkinek úgy kellene élnie, hogy ne veszítse el a saját énjét a másikban, ne kezdje el teljesen a másik életét élni.

Tudnunk kell, mire vagyunk képesek; több vagyunk a semminél, de nem vagyunk minden.

Amíg dicsérnek, gondold csak mindig azt, hogy még nem vagy a saját utadon, hanem a másén.

Amit az ember nem szerez meg, mindig jobbnak látszik annál, mint amije van. Ebben rejlik az emberi lét romantikája és hülyesége.

Minden embernek joga van egy-két ajtót zárva tartania a lelkében, s ezt a jogát tisztelni kell az emberi méltóság nevében.

Ember csak az, aki felnőtt korában is gyerek marad!

Aki jó cselekedetekre szánja el magát, nem számíthat arra, hogy az emberek eltakarítják az útjából az akadályokat. Sőt el kell viselnie, hogy újabbakat gördítenek elébe.

Sokat fecsegnek felőled, hízelgőt és méltatlant; ne zavarjon se ez, se az. Ha rágalmaznak, bocsáss meg mosolyogva és józanul.

Mélyen és komolyan gondolkodó emberek a közönséggel szemben bajos helyzetben vannak.

Ma már annyi mindenféle betegség van, hogy megbolondul az ember, ha rájok gondol.

Aki jelentéktelen emberek ellen harcol, nem nyerhet semmit.

Az ember mindig azzal nyit, hogy megvesztegethetetlen. Így akik meg akarják vesztegetni, úgy érzik majd, hogy elértek valamit.

Aki titkot őriz, rendszerint keveset s rosszul alszik.

Nem téboly-e, nem az esztelenség netovábbja-e, hogy sokat kívántok, holott édeskevés fér belétek?

A hiúságnak nincsenek fokozatai, legföljebb az ügyességnek, amellyel eltitkoljuk.

Ne tégy soha semmit mással, amiért gyalázat érhet, még titokban sem, mert a szemérem önmagad előtt még inkább kötelez.

Az ember akkor fedezi föl magát, amikor megmérkőzik az akadállyal.

Ne várd el az emberektől, hogy mások legyenek, mint amik valójában. És magadtól sem.

Nem bízom azokban, akik azt hiszik, sok barátjuk van. Csak azért hiszik, mert nem ismerik az embereket.

Soha senkinek ne mesélj el semmit. Ha elmeséled, mindenki hiányozni kezd.

Olyan korban élünk, és ezt tudomásul kell vennünk, amelyben nem az érték érvényesül, hanem az érvényesülésnek van értéke.

Nem győzünk megbotránkozni, milyen kegyetlenek tudnak lenni az emberek.

Minden titok annyit ér, amennyit azok az emberek jelentenek számunkra, akik elől rejtegetjük őket.

Ha más vagy, néha észre sem veszed a milliókat, akik elfogadnak olyannak, amilyen vagy. Csak azt az egyvalakit látod meg, aki nem fogad el.

Gyakran csak évek múlva látjuk helyes megvilágításban mások cselekedeteit, sőt néha a magunkéit is.

Az számít, mi vagy, és nem az, mit gondolnak rólad.

Minden nemzedék azt képzeli magáról, hogy intelligensebb az előtte járónál és bölcsebb az utána következőnél.

Szörnyű az a gondolat, hogy az embernek árnyoldala is van, amely nemcsak apró gyöngeségekből és szépséghibákból áll, hanem valósággal démoni dinamikájú.

Ha az ember elsőül önmagát tanulmányozná, rájönne, mennyire képtelen önmagán túljutni.