Az élet olyan, mint a mellény: ha rosszul gombolta az ember, hiába keresi rajta a hibát. Ki kell gombolni végig az egészet, és kezdeni elölről.

Nem hiszek a szenvedés és a tragédia gyógyító erejében, ezek azért vannak, mert hozzátartoznak az élethez, és nem szabadna büntetésnek tekinteni őket.

Gyakran mondják, hogy az élet becsét nem az adja, hogy milyen hosszan, hanem hogy milyen módon éltük.

Hajlamosak vagyunk többre értékelni azt, ami messziről jön, anélkül, hogy észrevennénk, mennyi szépség vesz minket körül.

Igen, fel kellene nőnöm, és igen, fel is fogok, de erre holnap is lesz idő. Ma élni akarok.

Legyen az élet utazás, haladj afelé, amerre vágysz, hagyj magad mögött mindent, amit cipelni nehéz.

Az élet folyamatos újjászületés. Legtöbbünk számára az az igazi tragédia, hogy meghalunk, mielőtt igazán megszülettünk volna.

Az élet egy nagy katyvasz. Bárcsak minden darab a helyére kerülne, minden szó kedves volna, minden baleset boldogan végződne! De nem így van. Az élet katyvasz. Az emberek úgy általában rohadékok.

Érdekes, hogy a fiatal költők másra sem gondolnak, csak a halálra, a sok vén marhának pedig csak a lányokon jár az esze.

Minden nap csoda, ha belegondolunk, mennyi minden történhet velünk törékeny kis életünkben.

Nem kell mindennek jól végződnie (…). Olvastam valahol, hogy a regényeknek sem kell mindig jól végződniük, az élet se végződik jól.

A rendkívüli dolgok nem a rendes, hétköznapi úton történnek meg.

Az életben (…) sokszor kapunk sebeket, sokszor ránk taposnak, megbántanak, megsértenek, de értékünket mégis megtartjuk. Ha van.

Az élet megváltozhat, és éppen mi vagyunk azok, akik képesek vagyunk megváltoztatni saját életünket.

Eltökélted magad, és most a döntést át kell vinni a gyakorlatba. Végül is a te életedről van szó. Alapjában véve te döntöd el, mihez kezdesz vele.

Az összes fegyver közül a legborzalmasabb a szó, amely úgy dönt romba egy egész életet, hogy nem hagy vérnyomot, és az általa ejtett sebek soha nem gyógyulnak be.

Ahhoz, hogy a saját életed éld, azt kell tenned, hogy nem foglalkozol azzal, amit mások mondanak rólad.

Meghalni könnyű. Élni nehéz.

Naponta legalább egyszer nevessünk. Van a nevetésben valami, ami könnyebbé teszi az életet.

Ma imádnak, holnap pedig megköveznek és keresztre feszítenek minden bűntudat nélkül.

Minden létező ok nélkül születik, gyöngeségből él tovább, és véletlenül hal meg.

 Problémáink többsége valójában nem egyébből fakad, mint a szabályok követéséből.

Az élet az, ami velünk történik, miközben nekünk teljesen más terveink vannak.

Az ember élete nem kívül van, hanem bent, a lélekben. Ami kívül van, az közömbös… nem létezik.

Az élet döntés: élhetünk fekete-fehérben vagy élhetünk színesben. Én a szivárvány több millió árnyalatát választom!

A modern társadalomban az emberek többsége az élet kellékeinek a megszerzésére fordítja minden energiáját. Élni már nem marad ideje.

Ha a gyermek, aki egykor voltunk, ma megkérdezne, mi volt életünk legfontosabb tanulsága – mit mondanánk el neki, és cserébe mire döbbennénk rá mi magunk?

Mennyi szín és furcsaság és élet (…) és mennyi emlék és mennyi remény.

Nem érti, miért töltik sokan az egész életüket azzal, hogy szétzúzzák az utakat, amelyeken nem akarnak végigmenni, ahelyett, hogy azon az egyetlen úton járnának, amely elvezeti őket valahova.

Mi magunk vonzzuk magunkhoz, saját életünkbe azt, ami gondolatainkban már megtörtént.

Tévedéseink egyik fő oka, hogy későn szokjuk meg azt a felismerést, hogy felnőttek vagyunk.

Élni csak azért tudsz, amiért elvállalod a halált.

Az élet olyan, mint a hajótörés. De soha ne felejtsünk el énekelni a mentőcsónakban.

Hiszem, hogy bármit is teszünk az életünk során, akár jót, akár rosszat, azt végül mindig visszakapjuk valahogy. De a megátalkodott gonoszságot kamatostul.

Mi magunk írjuk életünk könyvét. A sorsunkat nem annyira a csillagok, hanem gondolataink, döntéseink, cselekedeteink befolyásolják.

A felnőttek körülvettek olyan életekkel, amelyekről el sem tudtam képzelni, hogy én éljem.

Cselekedeteinkkel és az általuk megteremtett történetekkel mi magunk adunk értelmet az életnek.

Az élet ingaként leng a fájdalom és az unalom között.

Ha az élet nem tisztességes, nekem sem kell annak lennem.

Azokon az utakon gondolkodom, amelyeket életünk során végigjárunk. Miközben a válaszokat keressük, gyakran ösztönösen arrafelé indulunk, ahol több a fény. Pedig néha nem ártana a sötétben keresgélnünk.

Ha a tisztesség híveinek számát egyetleneggyel megnövelted, megtetted azt, amire születtél. Az élet ennyit vár tőled, semmi többet.

Az élet betegség, melyből tizenhat óránként folyton kigyógyít minket az álom. Tüneti kezelés; valódi gyógyszer a halál.

Az embernek sokféle megpróbáltatáson kell átesnie, mire beteljesíti a sorsát.

 Próbálj meg úgy élni, hogy ne vegyék észre ott, ahol vagy, de nagyon hiányozzál onnan, ahonnan elmentél.

Ostobaság megpróbálni a kezünkben tartani a világot, s egy teljességgel hamis biztonságban hinni, mert aki így él, azt felkészületlenül érik az élet viszontagságai.

Látszat a lét, és lét a látszat.

Az ember megszokja azt, aminek az életét köszönheti. És előbb-utóbb azt képzeli: magától értetődő. Pedig téved, semmi nem tart örökké, minden eltűnhet egyszer.

Az életnek az a sajátossága, hogy életveszélyes.

Vannak boldog könnyek, fájó mosolyok, mindig lesznek szerelmek, míg a föld forog. Az élet szép, de élni tudni kell, az élet egy harc és benne győzni kell!

Mindent nyomtalanul elfúj a szél, ami megtörténhetett volna, de nem történt meg. (…) Úgy alakul az élet, ahogy mi alakítjuk.