Nem a múló időt kell ünnepelni, hanem dicsőséget szerezni annak, ami még előttünk áll.

Az örökkévalóság nagyon hosszú. Különösen a vége felé.

Az idő talán begyógyítja a sebeket, de sohasem hoz feledést.

A legfontosabb idő a jelen pillanat. A legfontosabb ember az, akivel éppen beszélek.

Az idő nem vár.

A jövő nyugtalanít, a múlt fogva tart, ezért a jelent elmulasztjuk.

Aki a múltat tagadja, az életet tagadja, s aki a múltat átírja, a jövőt lopja meg.

A jelen egyszerre az örökkévalóság és a semmi, hiszen létrejötte pillanatában máris nem létezik.

Azt hinni, hogy a jövő nincs, mert mi még nem ismerjük, annyi, mint azt hinni, hogy egy könyv nincs befejezve, mert mi még nem olvastuk végig.

A tegnap csak árny a holnapról álmodó ma fényében…

Nem is olyan rossz dolog az idő. Csak használd helyesen, és bármit kinyújthatsz, akár egy gumiszalagot, míg el nem pattan valahol, s akkor ott maradsz két kis csomóval a hüvelykujjad és mutatóujjad között, s benne minden szomorúság és reménytelenség.

Az időérzékelés nagyban függ attól, az ember éppen mit csinál, mit érez.

Az időzítés minden fontos dolog esetében mindig csapnivaló. (…) A csillagok állása sosem lesz tökéletes, és az élet jelzőlámpái sosem váltanak egyidejűleg mind zöldre. Az univerzum nem esküszik össze ellened, de nem is töri össze magát, hogy minden a legapróbb részletekig passzoljon.

A múltat tiszteld a jelenben, s tartsd a jövőnek.

Mindenkinek csak a jelene van, és az mindig igen rövid. Bár sokan azt hiszik, hogy múltjuk is van, amelyben felhalmoztak néhány dolgot, és jövőjük, amelyben majd még többet felhalmozhatnak.

Az idő a legértékesebb árucikk a világon, sokkal értékesebb, mint az arany, mert ha egyszer elveszett, nem lehet pótolni.

Az idő illúzió, lefolyása okban-okozatban csupán érzékszerveink bizonyos berendezésének eredménye, s a dolgok valójában egy álló most-ban léteznek.

Némelyik idő olyan, hogy egy egész hónapot odaadsz belőle egy fél garasért; de van, amiből egy fél órát sem lehet semmi pénzzel megfizetni.

Az idő nem más, mint lét és nemlét kapcsolata.

Az idő olyan, mint a futóhomok, nem a miénk az a hely, ahol állunk.

Ne felejtsd, hogy mindenki csak a jelenben él, ez pedig röpke pillanat, a többi idő vagy már elmúlt, vagy bizonytalan.

A legtöbb időt arra vesztegetjük, hogy időt akarunk nyerni.

Aki csak a jövőről gondoskodik, nem olyan gondos, mint az, aki csak a pillanatról gondoskodik, mert a pillanatra sosincs gondja, csupán annak időtartamára.

 Nem az van hatással a jelenre, amit a múltban tettél, hanem amit a jelenben teszel, az teszi jóvá a múltat és változtatja meg a jövőt.

Az ember annak a századnak a gyermeke, amelyben született, s nem azé, amelyben eltemetik.

Vajon az idő mit jelent? A nap huszonnégy órából, pillanatok végtelen sorából áll. Minden pillanatot ki kell használnunk, amikor csinálunk valamit, vagy épp csak elmélkedünk az életről.

Semmi sem feszíti annyira túl, semmi sem teszi annyira tönkre az idegeket, mint a várakozás.

A legfélelmetesebb valami az idő. Igen, az idő. A másodperc, amelyet élünk és mégsem vagyunk urai.

 A mágiában – és az életben – csak a jelen pillanat létezik, a MOST. Az időt nem úgy mérik, ahogy két pont közötti távolságot. Az „idő” nem múlik.

Tartsd a kezed egy percig a forró kályhán, meglátod, egy órának fogod érezni. Beszélgess egy csinos nővel egy órát, mintha csak egy perc lenne. Na, ez a relativitás.

Élj a jelenben, emlékezz a múltra, és ne félj a jövőtől, mert nem létezik, és soha nem is fog. Mert mindig csak jelen van.

El kell felejtenünk a napok és az órák fogalmát, hogy jobban odafigyelhessünk a percekre.

A percet lásd meg, míg el nem repül, mert életünkben ritka pillanat kínál nagyot, jelentőst.