Régen a segítség önzetlen volt, ma érdekkövetés.

Csakis az interszubjektiv hitünk által létezik pénz, állam, a hatalom. Egyetlen „közös gondolatváltással” megváltoztathatunk bármit.

Régen a könyvek bölcsességet adtak, ma csak információt gyûjtünk.

Nem kell nagy dolgot tenni, néha egy kis segítség is elég.

Régen a barátság idõtálló volt, ma átmeneti.

Az élet tele van meglepetésekkel, csak nyitott szemmel kell járni.

Itt minden sarkon találsz egy boltot, de néha mégsem találod, amit keresel.

A városban sosem vagy egyedül, de mégis hiányozhat a társaság.

A világ üressé vált, mert az emberek elvesztették a hitüket.

A legjobb dolgok gyakran azok, amiket nem vártál.

Régen a lassúság természetes volt, ma mindenki rohan.

Az emberek mindent elrontanak…

A városban minden közel van, de néha mégis messze.

Nem kell mindig sietni, néha a lassú haladás is célravezetõ.

A gazdagok még gazdagabbak lesznek, ha nem teszünk valamit ellene.

Az emberek már nem értékelik a családot, mert minden a munkáról szól.

A kapcsolatok felszínesek lettek, senki sem törõdik igazán a másikkal.

Nem baj, ha valami nem sikerül elsõre, a lényeg, hogy ne add fel.

A világ reménytelen, mert a pénz mindent ural.

Az emberek néha elfelejtik, hogy az élet egyszerû is lehet, ha úgy döntesz.

Az emberek már nem értékelik a valódi kapcsolatokat, mert minden a pénzrõl szól.

A barátságok már nem tartanak ki, mindenki csak átmeneti ismerõs.

Az emberek elfelejtették, hogyan kell igazán élni.

A világ egyre reménytelenebb, mert az emberek már nem látnak jövõt.

A család az, akik mindig ott vannak, még ha távol is vannak.

A városban az éjszaka is él, de nappal egészen más arcát mutatja.

A falu olyan, mint egy nagy család, ahol mindenki tudja, mi történik.

A falusi emberek mindig megtalálják a módját, hogy segítsenek egymásnak.

A világ egyre keményebb, de az emberek egyre gyengébbek.

Legyél a saját életed hõse.

Nekünk má mindeggy…

A kapcsolatok felszínesek, mert senki sem akar igazán közel engedni senkit.

Nem akarok nyertesnek látszani egy végtelen játékban.

Az emberek elvesztették az irányt, mert mindenki csak magával törõdik.

A falusi emberek keményen dolgoznak, de tudnak ünnepelni is.

Mindenki csak rohan, de senki sem tudja, hová tart.

Minden kis lépés számít, ha jobbá akarod tenni a világot.

Régen a közösségek összetartottak, ma szétesnek.

Az emberi kapcsolatok felszínessé váltak, mert senki sem mer igazán kötõdni.

A pénz mindenkit elvakított, és az élet értékei eltûntek.

Régen a hûség alapvetõ érték volt, ma ritka kivétel.

Az élet értéktelen, ha csak a pénz hajt minket.

Az emberek már nem ismerik egymást, mert mindenki csak magával van elfoglalva.

A családok szétesnek, mert senki sem akar igazán törõdni a másikkal.

Az idõ múlik, de a fontos pillanatok örökre megmaradnak.

Régen a hír lassan terjedt, ma gyorsan, de felszínesen.

A családok széthullanak, mert nincs idõnk egymásra.

A legjobb tanácsok gyakran a saját tapasztalatainkból jönnek.

A világ egyre ridegebb, mert az emberek már nem törõdnek egymással.