Azért, amikor valaki vigaszt nyújt, amikor legnagyobb szükségünk van rá.
A fájdalomnak az a sajátossága, hogy nem szégyelli ismételni magát.
Szamárság feladni a reményt. Azonkívül bűn is, azt hiszem.
Az ember nem folytat olyan életet, amelyet még maga előtt sem mer védelmezni!
A legképtelenebb feladat vállalnod önmagad, ha nem ismered saját mélységeidet.
Ha valaki egyszer faképnél hagyja az embert, mindig várja, mikor történik meg újra, míg végül már nem is közeledik senkihez, nehogy idővel fontossá váljon a számára. Így észrevétlenül elveszíthet bárkit.