Az őszinteség és a túlbuzgóság teszik veszedelmessé a félművelt embereket. (…) Az ilyen emberek akaratukon kívül sok szerencsétlenséget okozhatnak.
Az őszinteség és a túlbuzgóság teszik veszedelmessé a félművelt embereket. (…) Az ilyen emberek akaratukon kívül sok szerencsétlenséget okozhatnak.
A lét válna kibírhatatlanul unalmassá, ha nem próbálnánk megfejteni azokat a titkokat, amelyeket Isten elrejtett előttünk.
Léteznek igen furcsa alkatú emberek: nem élhetnek szenvedés nélkül. Ha már nem szenvednek semmiben, képzelt betegekké válnak. Nemcsak az egyes emberek, hanem egész korszakok is szeretnek így szenvedni.
A remény a legrosszabb gonosz, mert elnyújtja az emberek szenvedését.
Elképzelem, milyen érzés lehet, ha olyasvalaki érint meg, aki annyira szeret, hogy nem bírja nézni, hogy elaludtál. Hozzád ér, te pedig arra ébredsz, hogy keze a szíveden van.
Harc az élet, ne tékozold bizalmadat.
Szeretettel hozzáérni a másikhoz, az egy dolog. Szerelemmel hozzáérni a másikhoz, óriási különbség. És mindezt lehet látni. A szerelem akkor marad meg, ha fel tudnak nézni egymásra, miközben egymástól függetlenül is élik életük összes szerepét.
Ugye, milyen jóleső a csönd; sebzett szíveknek csak a homály és a csend való.