az értékekért, melyeket szüleid adtak neked.
A megszokás (…) rögzíti (…) a hibát.
A boldog ember túlontúl elégedett a jelennel ahhoz, hogy sokat gondoljon a jövőre.
Nem minden vándorút céltalan.
Van úgy, hogy találkozunk valakivel, talán sose láttuk addig, de alighogy rápillantunk, érdekel, mielőtt egy szót is váltottunk volna.