Önmagunk megtalálásának a legjobb módja, ha elveszünk mások szolgálatában.

Mindig óvakodj attól, aki hízeleg nekünk, odadörgölődzik ahhoz a hatalomhoz, mit nekünk tulajdonít.

Hogyha megszoktál egy embert, de akár egy helyet vagy életmódot, és aztán hirtelen le kell róla mondanod, fájó ürességet érzel utána.

Ha megbocsátasz, megszabadulsz valamitől, ami elevenen felemészt téged: ami pusztítja az örömödet és a teljes és őszinte szeretetre való képességedet.

Legyünk figyelemmel azokra, akik boldogságunk okozói, kertészek ők: virággal borítják be lelkünket.

A keresés öröméért keress, ne a megtalálásáért…

a közösségi rendezvényekért.

Az ész gyakran még alszik, mikor a szív már mindent tud, mindent látott, mindent érez.