Megmenteni csak az olyan embert lehet, aki nem akar elpusztulni.
A halál nem semmisíti meg az életet, csak átváltoztatja.
A bölcsességnek nincs szüksége erőszakra.
A boldogság forrása nem rajtunk kívül, hanem bennünk van.
Ravaszság dolgában a buta ember mindig túltesz az okoson.
Élni csakis addig lehet, amíg részeg vagy az élettől; de mihelyt kijózanodol, lehetetlen nem látnod, hogy mindez csalás, mégpedig ostoba csalás.
Az ember nem lehet másképpen boldog, csak úgy, hogy a jelent élvezi és nem töri fejét azon, ami lesz.
A nő boldog s mindent elér, amit csak kívánhat, ha a férfit elbűvöli.
Nincsenek viszonyok, amelyekhez az ember hozzá nem tud szokni, különösen, ha azt látja, hogy akik körülveszik, mind ugyanúgy élnek.
Semmiféle tevékenységünk nem lehet állandó, ha egyéni érdekünkben nincs meg a gyökere.
Az életen keresztül nincs hamisabb vezető, mint az emberek véleménye.
Megsérteni csak tisztességes embert és tisztességes asszonyt lehet; a tolvajnak azt mondani, hogy tolvaj, csak ténymegállapítás.
Általános szabály: minél jobban kielégíted valamelyik szükségletedet, annál követelőbb lesz, s minél kevésbé elégíted ki, annál inkább lecsillapodik.
Nem az a kedves, aki szép, hanem az a szép, aki kedves.
Micsoda különös illúzió azt feltételezni, hogy ami szép, az jó is!
Ha két ember összevész, mindig mind a kettő a hibás.
Egész életen át egyetlen nőt vagy férfit szeretni pontosan annyi, mint azt mondani, hogy egy gyertya az egész életen át égni fog.
Mi a jó és mi a szükséges, nem az dönti el, amit az emberek mondanak vagy cselekszenek, nem is a haladás, hanem én – a szívemmel.
Ha nincs erőd égni, fényt sugározni, legalább ne álld el mások elől!
Minden jókor jön annak, aki várni tud.
Különös, hogy mikor gyerek voltam, a nagyokhoz igyekeztem hasonló lenni, s amióta nem vagyok gyermek, gyakran gyerekhez szeretnék hasonlítani.
Örülök annak, amim van, s nem búsulok azon, amim nincs.
Minden olyan szerzemény, amely nem felel meg a ráfordított munkának, becstelen.
Amíg van élet, addig van boldogság is.
A rossz életfelfogás legfőbb oka – a hamis hit.
Kezdetben a szenvedély idegen, később vendég és végül úr a házban.
Aki mindennel elégedett, s nem akarja a jót jobbra cserélni, az előbb-utóbb mindent elveszít.
Boldog az, aki otthon boldog.
Hinni kell a boldogság lehetőségében, hogy csakugyan boldog legyen az ember.
Semmiben sem nyilvánul meg olyan világosan az emberek jelleme, mint a játékban.
A boldog családok mind hasonlóak egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az.
Aki a haláltól fél – nem él.
Az emberek nem mulatságból részegednek le, hanem azért, hogy elaltassák a lelkifurdalásaikat.
A nők mindig anyagiasabbak a férfiaknál.
Csodálatos dolog, milyen teljes szokott lenni az illúzió, hogy ahol a szépség, ott a jóság is.
Némelyik idő olyan, hogy egy egész hónapot odaadsz belőle egy fél garasért; de van, amiből egy fél órát sem lehet semmi pénzzel megfizetni.
Aki jövedelmet akar, a vesződséget is vállalnia kell.
Tévedéseink egyik fő oka, hogy későn szokjuk meg azt a felismerést, hogy felnőttek vagyunk.
Minden, amiben éltél és élsz: hazugság volt, csalás, amely eltakarta előled az életet és halált.
Városban az ember akár száz évet is elélhet úgy, hogy nem veszi észre, hogy már régen meghalt.
A bűnösnek, ha érzi, hogy az egész szerencsétlenségnek ő az oka, rosszabb, mint az ártatlannak.
Mindenki arra gondol, hogy megváltoztatja a világot, de arra senki sem gondol, hogy magát változtassa meg.
Az ember élete csak akkor értelmes, ha szolgálatnak fogja fel.
A lelki szépség oly varázsfényt kölcsönöz az ember egész valójának, hogy az egyszerű megjelenésével meghódítja a szíveket, és barátokat szerez anélkül, hogy tudná.
Ha nem érzel magadban szeretetet embertársaid iránt, akkor ülj csendesen, foglalkozzál a magad dolgával, amivel akarsz, csak az emberekkel ne.
Nem a körülöttünk lévő életet kell kedvünk szerint elrendezni, hanem önmagunkat kell megtörni, meghajlítani, hogy mindenféle életre alkalmasak legyünk.
Nincs két ember, aki egyformán fogná fel ugyanazt az igazságot.
Minden azon múlik, hogy az emberek azt hiszik: van az életben olyan helyzet, amikor szeretet nélkül bánhatunk embertársainkkal; márpedig ilyen helyzet nincsen.
Ne legyetek keményszívűek ahhoz, aki kísértésbe esett, igyekezzetek úgy megnyugtatni őt, mint ahogy ti magatok szeretnétek megvigasztalódni.
A fenségest csak egy lépés választja el a nevetségestől.