Szerző: Francois de La Rochefoucauld
-
A szerelemben az a gyönyörűség, hogy szeretünk. Jobban boldogít minket a bennünk égő szenvedély, mint az, amelyet másban gyújtunk.
-
Az igazság nem tesz annyi jót a világgal, amennyi bajt okoz a látszata.
-
Aki egyszer nagy szerelemmel szeretett valakit, élete végéig boldog is, boldogtalan is attól, hogy kigyógyult belőle.
-
Akinek senki sem tetszik, sokkal boldogabb, mint az, aki senkinek sem tetszik.
-
Rendszerint nem azért vannak titkaink a barátaink előtt, mert nem bízunk bennük, hanem inkább azért, mert nem bízunk önmagunkban.
-
Nem kell megsértődni azon, hogy mások eltitkolják előttünk az igazságot, hiszen magunk is oly gyakran titkoljuk el önmagunk előtt.
-
Az újrakezdett barátság több figyelmet igényel, mint az olyan, mely nem szakadt meg soha.
-
Az igazság szeretete a legtöbb emberben nem más, mint rettegés az igazságtalanságtól.
-
Az ember sohasem olyan boldog, de nem is olyan boldogtalan, mint hinné.
-
A testi munka megszabadít a lelki gyötrelmektől, s ezért boldogok a szegények.
-
Kényelmesebb mások számára bölcsnek lenni, mint a magunk számára.
-
Hogyan kívánhatjuk, hogy másvalaki megőrizze azt a titkot, amit mi magunk sem tudtunk megőrizni?
-
Irigységünk mindig tovább tart, mint azoknak a boldogsága, akiket irigylünk.
-
Az ész nem sokáig tudja játszani a szív szerepét.
-
Az igazi ékesszólás: ha mindent kimondunk, amit ki kell mondani, és csak azt mondjuk ki, amit ki kell mondani.
-
A bölcsesség az a léleknek, ami az egészség a testnek.
-
Szeretjük kitalálni a mások gondolatait, de nem szeretjük, ha mások kitalálják a mi gondolatainkat.
-
Ellenségeink rólunk alkotott véleménye közelebb jár az igazsághoz, mint a magunké.
-
Sokkal könnyebb elfojtani az első vágyat, mint kielégíteni mindazokat, amelyek követik.
-
A hibák majdnem mindig könnyebben megbocsáthatóak, mint a módszerek, melyekkel takargatni próbálják őket.
-
Az ember gyakran csak azért cselekszik jót, hogy utána büntetlenül tehessen rosszat.
-
Egészségünket túlságosan szigorú életrenddel megóvni unalmas betegség.
-
Lehetetlen még egyszer megszeretni azt, amiből igazán kiszeretett az ember.
-
Az igazi szerelem olyan, akár a szellemjárás: mindenki beszél róla, de csak nagyon kevesen látták.
-
Nagyon nehéz szakítani egymással, amikor már nem szeretjük egymást.
-
Néha csak azért panaszkodunk a barátainkra, hogy előre igazoljuk nemtörődömségünket.
-
Csak a nagy emberek kiváltsága az, hogy nagy hibáik legyenek.
-
Erőfeszítéseink, hogy ne szeressünk, gyakran fájdalmasabbak, mint a szerelem keservei.
-
Hiábavaló fiatalnak lenni szépség nélkül és szépnek lenni fiatalság nélkül.
-
Van olyan szépség, amely sokkal vonzóbb tökéletlenségében, mint teljes befejezettségében.
-
Mások iránti bizalmunk legnagyobbrészt a saját magunkba vetett bizalmunkból fakad.
-
Sok embert vitt már messzebbre a nyelve, mint ahová menni akart.
-
Barátainkban kételkedni: nagyobb szégyen, mint csalódni bennük.
-
Halandók módjára félünk mindentől, de úgy vágyunk mindenre, mintha halhatatlanok volnánk.
-
Mibennünk sem elég erős a barátság, ha nem vesszük észre barátaink elhidegülését.
-
Ha ellenállunk szenvedélyeinknek, az inkább gyengeségünknek, semmint erőnknek tulajdonítható.
-
Alaposan téved, aki azt hiszi, hogy meg tud lenni önmagában is, hogy nincsen szüksége senkire; de még nagyobbat téved az, aki úgy gondolja, hogy őnélküle nem lehetnek meg a többiek.
-
Az igazi barát a legnagyobb kincs – és minden kincs közül ennek megszerzésére gondolunk legkevesebbet.
-
Az igaz szerelemmel úgy vagyunk, mint az éjféli kísértettel: mindenki beszél róla, de kevesen találkoznak vele.
-
Bármily ritka is az igazi szerelem, még mindig nem olyan ritka, mint az igazi barátság.
-
Könnyebb szerelembe esni, ha még nem szeretünk, mint megszabadulni szerelmünktől, amikor szeretünk.
-
A barátság legnagyobb próbája nem az, ha a magunk hibáit tárjuk fel barátunknak, hanem, ha neki tárjuk fel az övéit.
-
Amikor szívünk még háborog valamely szenvedély maradványaitól, könnyebben esünk bele egy újabb szerelembe, mint amikor már teljesen kihevertük.
-
A távollét csökkenti a közepes szerelmet – gyarapítja az erőset, mint ahogy a szél kioltja a lámpát, de szítja a tüzet.
-
Akiket szeretünk, azoknak majdnem mindig nagyobb hatalma van rajtunk, mint magunknak.
-
Vannak könnyek, amelyekkel, miután másokat becsaptunk, becsapjuk saját magunkat is.
-
Annyira hozzászoktunk, hogy mások előtt álarcot öltsünk, hogy végül már saját magunk előtt is álarcban jelenünk meg.
-
Ha önmagunkban nem találunk nyugalmat, fölösleges a nyugalmat másutt keresnünk.
-
Annyi erőnk mindig van, hogy a más baját elviseljük.
-
Semmilyen álarc sem takarhatja el a szerelmet ott, ahol van, és nem színlelheti ott, ahol nincs.