Szerző: Anne Rice
-
A nők is csak emberek, időnként még különb emberek is a férfiaknál, szelídebbek, kedvesebbek.
-
Az emlékek élének le kell kopni, hogy enyhüljön a megoldatlan dolgok fájdalma.
-
Úgy éreztem, egyetlen érzelemre vagyok képes, saját magam gyűlöletére.
-
A halál elveszi az élet ízét, ám az élet fontosabb, mint a halál.
-
A nyelvnek a szinonimák kifogyhatatlan sokaságára van szüksége a szépséghez, ám a szem láthatja, amit a nyelv nem mondhat el.
-
Nincs olyan lélek, aki ne szeretne valamit, még akkor se, ha az csak egy emlék vagy eszme.
-
A félelem időnként figyelmeztetés. Olyan, mintha valaki a vállunkra tenné a kezét, és azt mondaná: ne menj tovább.
-
A gonoszság nézőpont kérdése.
-
Rád kellett várnom, a te jöttödet kellett figyelnem. És most harcolni fogok érted.
-
Nem tudom boldoggá tenni, nem teszem boldoggá, és boldogtalansága nőttön-nő.