A szépség a természet ajándéka: osszátok hát meg egymással, de soha, soha ne használjátok arra, hogy általa uralkodjatok a másik ember felett.
A szerelem nyelve nem a beszéd. A szerelmespárnak a csend a tökéletes érintkezés. Szavak nélkül is jól megértik egymást.
Ha mindig többet akarsz, akkor elmulasztod azt, ami már eleve a tiéd.
Egyike az elme nagy ellentmondásainak: bármi, amit elérsz, idővel unalmassá válik, és bármi, amit nem érsz el, kívánatos marad.
Ez a valóság: az emberek olyan halott szeretethez ragaszkodnak, amely valaha élő volt.
A személyiség csak egy maszk, az egyéniség a magad igazsága. A személyiséget kívülről kényszerítik rád; egy perszó-na, egy álarc. Az egyéniség a saját valóságod – amilyennek Isten teremtett.
A magány sosem szül szerelmet – csak szükséget.
Időbe telik (…), mire az ember felnő, és olyannyira éretté válik, hogy igent mondhat, és akkor is szabad marad; igent mondhat, és akkor is egyedi marad, igent mondhat anélkül, hogy szolgává válna.
Ezért olyan szép minden kisgyermek – mert nem érdekli a véleményed.
Az ego a létező legnagyobb hazugság a világon – te pedig a legelemibb igazságként fogod fel.
A világ nem ér véget a láthatónál. Ott a láthatatlan, és az sokkal nagyobb jelentőségű, mert sokkal mélyebb. A látható csak egy hullám a láthatatlanban. A láthatatlan az óceán.
Az elme csupán fekete-fehér. Az élet olyan, mint a szivárvány.
Aki teremt, nem követheti a jól kitaposott ösvényt. Fel kell kutatnia a saját útját, magának kell keresgélnie az élet dzsungelében. Egyedül kell mennie.
A siker csak akkor meghatározó számodra, ha vesztes vagy.
Az elme nem más, mint az összegyűjtött múlt, az emlékezet. A szív a jövő; a szív mindig remél, mindig valahol a jövőben jár. A fej a múltra gondol; a szív a jövőről álmodik.
Az elme nem más, mint álmok sorozata – álmok a múltról, álmok a jövőről, álmok arról, hogy hogyan alakuljanak a dolgok, nagy ambíciók, célok álmai.
A szerelem csodálatos dolog, és mindannyiótoknak el kellene sajátítania a szerelem művészetét – éppúgy, ahogy az élet művészetét is.
Nem szerethetsz jobban, és nem szerethetsz kevésbé, mert a szeretet nem mennyiségi dolog, hanem minőségi, és ennél fogva mérhetetlen.
A létezés nem hisz a másolatokban; a létezés lényege az eredetiség, ezért mindig eredeti, egyéni lényeket teremt.
Mindened megvan a boldogsághoz, mégsem vagy boldog, mert a boldogság nem a birtoklás eredménye, nem a javaid függvénye. A boldogság a bensőd kiáradása, saját energiáid ébredése. Lelked ébredése.
A tudatlanság hitetlenné teheti az embert, a tudás soha.
A gyerek nem tudja, hogy ki ő; csupán azt tudja, hogy mások mit gondolnak róla.
Nem az a lényeg, hogy mit hallgatsz, hanem az, hogy hogyan hallgatod, mert az üzenet ott van mindenütt.
El kell fogadnunk a halált, és a halál elfogadása által lassanként elfogadjuk majd az öregséget is, az elfogadás pedig mindig megkönnyebbülést jelent.
A béke azokra talál rá, akik rálépnek a szeretet útjára, akik a szeretet zarándokútját járják, nem pedig azokra, akik a hatalom és a pozíció útján próbálnak előrehaladni.
Ha egyszer meglátod az ego nélküli pillanat szépségét, akkor utána már könnyű lesz meglátnod az egóval járó boldogtalanságot is.
A hála lehetetlenné teszi a boldogtalanságot. Ez az egyik legfontosabb titok, amit meg kell tanulnod.
Amikor a szív túlcsordul, csak a csend közvetíthet.
Bármikor, ha rossz útra tévedsz, kigyullad egy sor jelzőlámpa benned. A szomorúság egy ilyen jelzőlámpa, a depresszió egy ilyen jelzőlámpa.
A könny végtelenül fontos nyelvezet. Vannak olyan pillanatok, amikor a szavak nem tudnak beszélni, csak a könnyek.
Ne hallgass arra, hogy mások szerint milyennek kéne lenned. Mindig a belső hangra figyelj, arra, hogy te milyen szeretnél lenni.
Az igazság az, hogy a pokol nem valahol máshol van, és a mennyország sem. A pokol is itt van, és a mennyország is. A pokol és a menny a te hozzáállásodat jelenti az élethez.
A nagyszerű zene körülölel, játszani kezd a szíveden, megteremti azt a ritmust, amelyet elveszítettél. (…) Hatalmas béke ereszkedik rád, és hatalmas öröm van a szívedben.
Két boldogtalan ember nem teheti boldoggá egymást – egyszerűen csak megduplázzák boldogtalanságukat.
Ha élni akarsz, egy dolgot meg kell tanulnod: fogadd el a dolgokat úgy, ahogy vannak, és fogadd el önmagad úgy, ahogy vagy.
Az igazság olyan tisztán ragyog, hogy ha egyszer megérted, átalakítja az egész életed. Amint meghallod, megérted.
Az igazi férfi mindig kész feltárni másik lénye lényegét, mert nem fél megmutatni önmagát.
Az igazi vallás nem tanít istenimádatra. Az igazi vallás arra tanít, hogy felfedezd magadban a halhatatlant, hogy felfedezd magadban az istenit.
Mindig a jóval azonosítod magad, az erkölcsös viselkedéssel, és elhatárolod magad az erkölcstelen tettektől – annak ellenére, hogy csinálod őket. Így alakul ki a képmutatás.
Az ember csakis azt oszthatja meg a társával, amivel ő maga rendelkezik. Ha boldog, a boldogságot osztja meg a másik emberrel, ha szomorú, a szomorúságot.
A féltékenység nem jó dolog, az elfojtott, elrejtett féltékenység azonban sokkal veszélyesebb, mint a nyíltan felvállalt.
A bátorság alapvetően annyit jelent, hogy kockára teszed az ismertet az ismeretlenért, a megszokottat a szokatlanért, a kényelmest a kényelmetlenért, a távoli cél felé tett fáradságos zarándokútért.
Ne másokat figyelj, hanem önmagadat. És hagyd, hogy ami belül van, felszínre bukkanjon, bármilyen kockázattal is jár. Nincs nagyobb kockázat az elfojtásnál.
Amit adni lehet, az nem ér semmit. Az csak egy tárgy, azt el is lehet venni. Csak az az értékes, ami már eleve benned van.
Mindenki képes arra, hogy boldogtalanul éljen, a boldogsághoz azonban nagy bátorságra van szükség – az már nehéz feladat.
A nők először ellenállnak a férfi előrenyomulásának, azután pedig megakadályozzák a visszavonulásban.
Hogyan is lehetnél boldog egy másik személlyel, ha még egyedül se vagy az?
A valóban erényes ember szabadságban él – nem kötik parancsolatok, nem kötik szentírások; nem követ senkit saját benső fényén kívül. A szíve szerint él – ő egy lázadó.
Reagálj új módon az újra, ne a régi berögződések alapján. Ha a régi alapján reagálsz, elhibázod: nem lesz híd közted és aközött, ami történik körülötted. Mindig késésben leszel, a vonat mindig elmegy az orrod előtt.
Ne aggódj amiatt, vajon örökké együtt lesztek-e vagy sem – semmi se tart örökké.