Hegyes, mint a begyes galamb.

Egyik kökény, másik galagonya.

Gondolkodik, mint féllábon a gólya.

Gyilkos vezeti a tolvajt fogházba. 

Gondolkozik, mintha rábizták volna az ország dolgát.

Sok idő eltelik, mig a gyermekből ember válik.

Királyi korona száll néha nád hajlékba.

Okosra megy a füst, bolond a ki állja.

Ökör nélkül csak a gönczöl szekere fordul.

Ugy beszél velem, mint kocsis a rudaslovával.

Késő a kolbászt akkor kimélni, mikor már elfogyott.

Aki korpa közé vegyül, megeszik a disznók.

Kicsin a koczka, de nagyot fordul.

Kondér nem sokat hányhat szemére a fazéknak.

Panaszos ételtől csak a kocza hizik.

Megadták neki a fütyölés árát.

Ellehet a koldus egy ház nélkül.

Kinek gyapju kell, utána jár.

Gebéből lesz a tátos.

Mindenkinek van gyöngéje.

Terem a gazember, a hol nem is vetik.

Ha gyarlók nem volnánk, vétkesek sem volnánk.

Se füle, se farka.

Nehezen jó a gyermek, ha szülei roszak.

Jer elő, kormos!

Feltalálod büzén a ganéjt.

A gazdagnak borban veszik vérit.

Szegény urnak galambház a mészárszéke.

Föl is veszi, le is teszi. Szeszélyesekre illik, kik most sokat, majd semmit se gondolnak valamivel.

Könnyen futó sem ér mindenhová.

A kórót nem szokták fűző mellé tenni. 

Korán kelés hajnalt nem szerez. 

Könnyü eltalálni a kolbász csiklóját.

Nyelni a száraz kortyot. 

Megkötöm koszorudat.

Gyakor unszolás, szép nógatás inditja a gyermeket.

Toldja a ködmönt.

Mig isten nem akarja, fogóval sem vonhatni ki a füvet; de a mikor ideje vagyon, pőrölylyel sem verhetik be.

Aki főzte, egye meg.

Nem kell a tetüt gallér mellé ereszteni, ugy is oda mász. 

Ki más konyhájára tart, nem lakik egyest a hasával.

A keserü füvet luggal forrózzák le. 

Koldustól a botot kéri.