Közel a füst a lánghoz.
Mi haszna benne éhelhalónak, hogy Kolozsvártt jó káposztát főznek.
Egyik fülén be, másikon ki.
Füst árán szelet ad.
Szedd belyebb a gyeplőt.
Kovács kovácsra irigykedik.
Gebéből lesz a tátos.
Árva mint a gerlicze.
Hegyes, mint a begyes galamb.
Nem gyüjthet annyit a fösvény, hogy korhely fia el ne tékozolja.
Gyermekhez játszás, legényhez dolgozás.
Maga gazos, mást rostál.
Későn való gyermek korán való árva.
Otthon kedvére nevelt gyermek végre borjuból ökörré válik.
Közé vetni a gyeplőt.
Nincs otthon a gazda. (A hol nem akarnak kölcsön adni, azt mondják, nincs otthon a gazda. Igy e km. jelent nem akarást.)
Megenném a szép asszony főztét.
Azt véli: ő hajtja a gönczöl szekerét.
Ellehet a koldus egy ház nélkül.
Rosz gyomornak becsület a kevés étel.
Van az ur istennek elég oly kosztosa. (Jelent ingyenélőt.)
Ki gyalog jár, lova mindig készen.
Kovács nem sokat ér fujtató nélkül.
Amely gyermek megijed, anyja ölébe siet.
A ki keveset főz, hamar elkölti.
Jó gazda hajnal előtt ágyaz.
Nem mind gomba, a mi hamar jő.
Olcsó kocsisnak több a pénze.
Ha nincs kedve gazdának, egész ház szomoru.
Egy gyékényen árulnak.
Karcsu, mint a gyapjuzsák.
Gazdagság jó szolgáló, de rosz uralkodó.
Annyit ér mint a régi két garasos.
Kétszeres guzs nehezen szakad.
Van benne módja, mint koldusnak a kordé hátuljában.
Ki mit kiván, azzal álmodozik.
Kinek gézenguz az ura, kótyonfity a szolgája.
Fekete mint a korom.
Fényes, mint a gyémánt.
Mig a rosz kocsmárost rajta kapják: sok kárt tesz.
Csak korpád legyen, könnyü ebet kapni.
Igyekezeten áll a gazdagság.
Énekel a koldus, ugy kap alamizsnát.
Ki tudja, mikor rántják ki a gyékényt alólunk.
A gyönyörüség nem homlokkal, hanem háttal fordulva ismerteti meg magát.
Legkésőbb érő gyümölcs a gyermek.
Ugy él mint a hat ökrös gazda.
Részeg a szolga, hol késedelmes a gazda.
Kondér nem sokat hányhat szemére a fazéknak.
Nem kérdi a gyomor, hanyat ütött az óra.