Annyit ér mint a régi két garasos.
Gazdag akkor eszik, mikor akarja, szegény, mikor kaphatja.
Gond idő előtt megvénheszti az embert.
A ki fütőben hál, mást is ott keres.
A gyönyörüség nem homlokkal, hanem háttal fordulva ismerteti meg magát.
Gazdag ember gyermeke ritkán sir igazán apja halálán.
Egyik kökény, másik galagonya.
Fösvény elégbül sem mer enni.
Rágni a fülét. (Szüntelen nógatni.)
Fülét sem fogja a dolognak.
Rosz fü nagyra nő, a jó alig terjed.
Nem mind gomba, a mi hamar jő.
Okos volnál te, ha gyalog nem járnál.
Aki főzte, egye meg.
Furcsaság néha többet végez a csontos erőnél.
Ha konczát megetted, levét is hörpöljed.
Kosarat ad. (Leány férfinak, ha nem megy hozzá nőül.)
Gondolkodik, mint féllábon a gólya.
Nyugodt földnek szép a termése.
Ugy él mint a hat ökrös gazda.
Olcsó kocsisnak több a pénze.
Nem lesz abból kovács, ki kalapácsot nem vesz kezébe.
Szelid mint a galamb.
Gömbölyü mint a töltött galamb.
Szükség idején a gyáva is megbátorodik.
Sok fő sokat főz.
Jobb a gyermek sirjon, mint szüléi.
Hol a kolompot meglelik, mást is keresnek ott.
Nyomorult gazda, kit a szolga tanit.
Ott jó élni, hol gombóczczal hajigálják az embert.
Fuss vagy fizess.
Sovány mint a koldusleves.
Mi haszna benne éhelhalónak, hogy Kolozsvártt jó káposztát főznek.
Dölt gabona nem szerez szükséget.
Gróf is nemes, ha hazafi.
Füst árán szelet ad.
Várja mig szájába repül a sült galamb.
Föl is veszi, le is teszi. Szeszélyesekre illik, kik most sokat, majd semmit se gondolnak valamivel.
Mig isten nem akarja, fogóval sem vonhatni ki a füvet; de a mikor ideje vagyon, pőrölylyel sem verhetik be.
Nem akad kovácsa.
Amely gyermek megijed, anyja ölébe siet.
Füst nem megy tüz nélkül.
Kovács nem sokat ér fujtató nélkül.
Ma született gyermekben is benn a vétek.
Semmi gazdagság nem ér a jámbor asszonynyal.
Ellehet a koldus egy ház nélkül.
Szapora, mint eső után a gomba.
Minden koldus a maga botját őrzi.
Hegyes, mint a begyes galamb.
Vigyorog mint a gerebencsináló.