Kicsin az ól, nagy a disznó.

Leányágra szállt jószágnak nincsen maradása.

Ugat a félénk eb, de meg nem mar.

Mit Jancsi nem tanult, nem tudja azt János.

Kész a lakadalom, de nincsen menyasszony.

Vékony, mint a krakai czérna.

Sokat szólott neki a kakuk.

Nincs oly hitvány könyv, melyből ember nem tanulhat. 

Két kő közül jő ki a liszt. 

Megrázlak, mint Jézus a vargát.

Sokat hizelkedik a kutya, de nem hisznek neki.

Köszönés nem szakasztja száját senkinek.

Mindenütt otthon vagyunk jámborok között.

Csügg rajta, mint lábon az ivóka.

Jegenyefa jajgatja, hogy ledölt a czédrus.

A mi közönséges, senkié nem lehet.

Eb is felhág a ház tetejére, ha udvarban megszoritják.

Czifra lakodalom, kevés jutalom.

Nem disznónak való a gyömbér.

Minden lében kalán.

Könnyü elvenni, ha adnak.

Kutyának kutyó a fia, kecskének gedő.

Könyvek sokasága fej háboritása. 

Jótét helyébe jót ne várj.

Késő szüken költeni, ha minden elfogyott.

Jónál van jobb.

Ott szakad a kötél, hol leggyöngébb.

Ritka, mint a kakuk a mezőn. 

Nehéz a kősziklát meglapitani.

Se nem ritka, se nem drága, a mi közös.

Isten fia volt Krisztus, mégis szenvedett.

Én értem is meghalt a Jézus.

Elszaladt a kutya a lánczczal. (Nagy mérföldre mondják.)

Válik más a falu kanja helyett.

Kalapot tesz a fejébe. (Asszonyra értve: ur a háznál.)

Nem sokat nyom a latban.

Rosz kalmár: lelkismeretével kereskedik.

Eb a bibor közt is konczot keres.

Jár a nyelve, mint a kupi malom.

Jó kölyökből válik a jó eb.

Még lovad sincs, már kantáron busulsz. 

Jó a jószág, de jobb a jóság.

Lerázza magárul, mint eb a vizet.

Hiába költ, ki egy napra czifráz vendégszobát.