Elpattan, mint a szappanbuborék.
Elvetette a sulykot.
Egybegyültek a jó sültek.
Együtt a két róka farka, de fejök messzi egymástul.
Ravaszszal ravaszul.
Sárkánytején hizott, erdőháton termett, kősziklához fajzott.
Sötétben minden fehér feketét mutat.
Ritka mint a subagallér.
Amit sok ember mond, vagy megvan, vagy meglesz.
Ki más szájával eszik, nem szokott jóllakni.
Sok se tarthat örökké.
Illik mint arany sarkantyu bocskorhoz.
Nem hagyom hosszu pórázra.
Néha misét sem hall a segrestyés.
Holtig remél az ember.
Fénylik mint a Salamon töke. (Kresznerics szerint bizonyos czifra tök, melyet a nép Salamonénak hi. Mások a visegrádi fogoly Salamon király világító lámpájától hozzák le a közmondást, mivel az hólyag vagy zsiros hártyábul volt és sárga tökhöz hasonlitott.)
Ugy tartja mint rácz a Krisztust. (Azaz lágyan tartja.)
Se ereje se veleje.
Rokon segitsége igen késedelmes.
Mit tudna, ki semmit nem próbált.
Előre inni a róka bőrire.
Sokszor végbeviszi a róka, miben az oroszlán hiába munkálódott.
Ha begyógyul is a seb, megmarad a helye.
Egy száj fu hideget is, meleget is.
Nem lehet a sipolás sip nélkül.
Pokolban is esik egyszer ünnep.
Alá teriteni a vizes pokróczot. (Eszére hozni a maga veszedelmével.)
Legjobb szomszéd a jó sövény.
Kinek szegény sorsa, eleven megholt az.
Hallgat mint a rengeteg.
Siketnek mondasz mesét.
Pénzzel jó a segitség.
Sánta sántát nógat.
Helyén volt ravaszság csak módos okosság.
Sapkát cserél süvegen.
Elrejtett kincsnek, titkos hegedüsnek kevesen süvegelnek.
Elsőbb próbára, aztán munkára.
Kilátszik a rucza orra.
Sár fazékra sár fedő.
Kiki tudja a maga sorát.
Ha ily drága a szalma, hogy leszen a széna.
Nem adnak egy tele polczot nyolcz üresért.
Ki pörrel kezdi, patvarral végzi.
Nehéz a részeg ember szájára lakatot vetni.
Sokat csörgő szarka vendéget mond.
A reménységet se hóra ne fektesd, se nádra ne támaszd.
Savát, borsát megadni.
Nem kell a serényt nógatni.
Megbecsülte mint Préda a nadrágot.
Módjával a ravaszság is hasznos.