Csata után okos a magyar. 

Csép, kapa nyavalya, ki nem hiszi próbálja!

Nem nagy hir a cigányokkal való harcz.

Akad csontra kutya.

Halál kutyái ugatnak ki belőle.

Délelőtt allegál, délután alig áll.

Tiltott gyümölcs édesebb.

Ha nem csordul: cseppen.

Másutt is leszokták csontról enni a hust.

Két halála van, ki önmagának gyilkosa.

Sok darázs a legfutóbb paripát is megöli.

Csufolódást legjobb hevenyében félbeszakasztani.

Biztatja, mint czigány a lovát.

Darázst ne szurkálj. 

Fodor a haja, sik a szája.

Csirke csipog a nád alatt.

Másutt is esznek fehér cipót.

Üresen hagyta csizmáját. Meghalt.

Akkor örül a csizmadia, mikor fáradt muzsikust lát.

Nem mehetni messze a csalárdsággal.

Tréfás csufolódás nyájasság számba megy.

Becsusz, mász mint tü után a czérna.

Hajánál fogva. (Ok és helyen kivül hozni elő valamit.)

Hajó nyomát keresi tengeren.

Szép mint a hajnal a kéményen.

Cérnaszál nem hajókötél.

Rosz cselédnek kettő a mestere: szó és korbács. 

Hamarább forr vize, mint a csirkét megfogta.

Cserepén ismerem, minemü fazék volt.

Ki mint cselekszik, ugy veszi hasznát.

A halál szekere minden but, bánatot elvisz.

Vén elme, fiatal erő veri meg a hadat.

Én sem vagyok mai csirke.

Sok csudálkozás tudatlanság jele.

Egy hajóban eveznek.

Hadra ifjuság, tanácsra vénség.

Nem oda csap, a hová néz. Az egykori kancsal mészárosról maradt. Mondatik olyanra ki mást cselekszik, mint akarni látszik.

Halál nem változik ezüstön, aranyon.

Ki vén korában házasodik, dajkát keres.

Több esze van egy cserebogárnak.

Csipőjén keze, szeméten szeme.

Kiki legjobban tudja, hol szorit csizmája.

Piros csizma tánczba való, sárga csizma sárba való.

Hadakozás oly orvosság, mely nem lehet veszedelem nélkül.

Törd meg a diót, ha bélét meg akarod enni.