Szerző: Erich Fromm
-
Nem az a gazdag, akinek sok mindene van, hanem aki sokat ad.
-
Az élet folyamatos újjászületés. Legtöbbünk számára az az igazi tragédia, hogy meghalunk, mielőtt igazán megszülettünk volna.
-
Szeretni valakit, az több, mint egy erős érzés – az döntés, ítélet és ígéret.
-
A szeretetben megvalósul az a paradoxon, hogy két élőlény eggyé válik, és mégis megmarad kettőnek.
-
Az anyai szeretet természeténél fogva feltétlen.
-
Ki vagyok én akkor, ha az vagyok, amim van, de elveszítem, amim van?
-
Ha azt tudom mondani valakinek, hogy „szeretlek”, tudnom kell azt is mondani: „Szeretek benned mindenkit, szeretem rajtad keresztül a világot, szeretem benned önmagamat is”.
-
Csak az az ember képes arra, hogy hűséges legyen másokhoz, aki bízik önmagában.
-
Szeretni annyi, mint feltétel nélkül rábízni magunkat valakire, teljesen odaadni magunkat abban a reményben, hogy szeretetünk majd szeretetet hoz létre a szeretett személyben is.
-
A szeretet lényegét a legtöbb ember abban látja, hogy őt szeressék, és nem abban hogy ő szeret.