Ki sokat mosdik, szennyet érez.
Mészáros nem könyörül a bárányon.
Hamar mise, kurta predikáczió, hosszu kolbász: jó.
Mosolyog mint Máté tehenborja.
Nem jó kölykes medvének fiát faggatni.
Ha nyelvvel tüzöd rá, karddal se fosztod le.
Nem lakik jól ember a pecsenyére való nézéssel.
Ki mostohát sirat vagy nagy erkölcsü vagy képmutató.
Becsületed sérted, ha méltatlant kéred.
Hogy dolgod meg ne bánd, a nyomorultat szánd.
Nép szava isten szava.
Veszedelmes falat a nyelv.
A hol nyaralt, ott teleljen.
Ölje meg a méhet, ki mézet akar enni.
Aki két nyulat üz, egyet sem vér.
Ki egyszer a mézet megizleli, nehezen hagyja el.
Minden dolognak megvan a maga nyitja.
Minő a fa, olyan a gyümölcse.
Elvétette a nótáját.
Mesét ad kolbászért.
Tudja mint a miatyánkot.
Vagy megszokom, vagy megszököm.
Az igaz nemesség nem fekszik a kutyabőrön.
Lementével dicsérd a napot.
Kinek neve eszemben, szive, képe elmémben.
Mézből sem jó a sok.
Hitvány ebéd a nyakleves.
Egy nap nem a világ.
Jobb egy száraz falat nyugodalomban, mint tizenkét pástétom veszekedésben.
Nem kell nádhoz indulni tanácsért.
Meggyógyul, mig megházasodik.
Akármely dicsőséges méltóság is megvénül idővel.
Nyakon csapás után esik üstökvonás.
Olykor a mester is elhibázza a vecsernyét.
Kövérebb a más ember szalonnája.
Elfelejtette mint a megholt.
Megilleti Mátét a kosz.
Sokat lop a molnár, mig rajta érik.
Aki sok mézet nyal, sok keserüt is fal.
A bornak szent Márton a birája.
Nem fél a német hogy elvonják gatyáját.
Megbotlott nyelv is néha igazat mond.
Szabad neki, az a mestersége.
Nyilat tompit, ki serpenyőt lövöldöz.
Fél, mint a czigány szent Mihálytól.
Ki sokat nevet, keveset elmélkedik.
Az alkonyodó nap fáradtak pártfogója.
Nem lehet két nap az egen.
Reszket mint a nyárfalevél.
Rózsa ajak, tövis nyelv.