Bátrabb fakannából inni, mint arany pohárból. 

Elmult esőnek nem kell köpenyeg.

Néha reggel tánc, estve pedig lánc.

Észt nem árulnak a vásárban.

Feltartja orrát, mint az érsek disznaja.

Részeg ember imádsága, beteg ember böjtje nem sokat ér. 

Elijedtnek árnyéka is ijeszt.

Se nem szánt, se nem vet, mint az égi madár.

Minden éneknek van nótája.

Adjon isten három f-et. F riss, f iatal, f eleséget.

Ne adj eszedben, csak adj pénzedben. 

Emberen esik a hiba.

A ki sokat farag, sok forgácsot ejt. 

Ki az esőt kerüli, sokszor vizbe tapod.

Ha étek nincs, borral hozzá.

A fát sem ejtik le egy vágásra.

Az étel szagaért pénzhanggal fizetnek. 

Kinek üres az erszénye, üres a szekrénye.

Ki mihez nem ért, gyilkosa az annak.

Korán virágzó fának ritkán eszel gyümölcséből.

Ha üres erszényed, vendégséget kerüld.

Hamar estél, hamar kelj.

Elméjében eszik, ki az evőt köszönti.

Legjobb enni, ha éhes vagy.

Majd ha fagy, hó lesz nagy.

Éh a jóllakottal nem egyaránt dudol.

Emberség által senki nem sértődik.

Többet költ a fakóra, mint érdemli a fara.

Nem az én házam ég.

Ember teszen fogadást, eb a ki megállja.

Nem verem falba fejemet.

Érdemlés után fizet isten.

Erő s pribék ellen nincs pecsétes levél.

Eső tavaszkor mind annyi aranycsep.

Mosolygó ellenségnél nincs ártalmasabb.