Azt gondolja, ő első személy a szentháromság után.

Fa is nagyobbnak tetszik, ha ledölt.

Kinek esze van, hamar észreveszi magát.

Szép a kinek esze van, de még szebb, a kinek nincs, nem vesződik vele. 

Emberség által senki nem sértődik.

Elijedtnek árnyéka is ijeszt.

Részeg ember imádsága, beteg ember böjtje nem sokat ér. 

Száraz égből mennykő.

Esküszik mint a párhagyma.

Eső tavaszkor mind annyi aranycsep.

Jobb az elég, mint a sok.

Ahol éget, ott fujjad.

Aki tud élni, tud az valamit.

Csak eleinte válogat ember a szilvában.

Ki előbb jő, előbb örül.

Szerelem, bor, koczka, üresíti az erszényt.

Többet hiszünk jó erkölcsnek, mint szapora esküvésnek.

Sok esik, a min örvendhetni, de több, a min busulhatni.

Hamis az ember, mig eleven.

Becsüld ellenségedet, ő mondja ki hibádat.

Ki mindig égbe néz, kutba esik.

Keserü babot is édessé tesz az éhség. 

Ha étek nincs, borral hozzá.

Mit az elme ébren forgat, avval játszik álom idétt is.

Nem sokat ér a csupa hallom, mondom. 

Erdőt szánt, gyepüt sem szánthat.

Legjobb szakács az éhség.

Fában is megvan a szokás.

Amely fának árnyékában nyugszol, ne nyesegesd.

Nagy fán terem. (Azaz nehéz hozzá jutni.)

A fát sem ejtik le egy vágásra.

Ha erő nem használ, ravaszsággal hozzá. 

Epéje sincs mint a galambnak.

Elég sok az ember, de kevés a jámbor.

Jobb egy enyém, mint két másé.

Minden erőtetés visszaélés.

Nagy nyavalya az éhhelhalás.

Kit meg akar isten verni, eszét veszi el.

Nevet mint a fakutya.

Dűlő falhoz ne támaszkodj.