Az ember természetéből adódóan mindig a jó oldalát akarja megosztani másokkal – mert azt akarjuk, hogy szeressenek, elfogadjanak minket.
A zsenik mindig nagy árat fizetnek a tehetségükért.
Az ajtók azért voltak zárva, mert soha nem értettem meg, hogy én vagyok az egyetlen személy, aki kinyithatja őket.
Ezen a földön mindenkinek megvan a maga kincse, ami rá vár. De ne felejtsd el, hogy csak az talál igazi kincset, aki a szívére hallgat.
Csak egy mód létezik, ahogyan meg lehet tanulni valamit. Mégpedig cselekvéssel.
Létezésünk egy bizonyos pillanatában elveszítjük uralmunkat életünk fölött, amely így a sors kezébe kerül. Ez a legnagyobb hazugság a világon.
A félelem nem a gyávaság jele. A félelem az, ami lehetővé teszi, hogy bátrak legyünk, és megadja azt a kegyet, hogy szembeszálljunk az élet adta kihívásokkal.
Az embernek szüksége van a benne rejlő rosszra, hogy elérhesse a benne rejlő jót.
A hit nem vágy. A hit Akarat. A vágy mindig beteljesítésre vár, az Akarat viszont erő.
A bátorság nem más, mint imádkozó félelem.
A világ azoknak a kezében van, akiknek van bátorságuk álmodni, és akik vállalják a kockázatot, hogy az álmaik szerint éljenek – mindenki a maga tehetsége szerint.
Nem mi írjuk életünk legfontosabb jeleneteit.
A Béke Útja olyan, mint egy folyó, és mert nem áll ellen semminek, már az előtt győz, mielőtt belekezdene bármibe. A béke művészete legyőzhetetlen, hiszen nem harcol semmivel, csak önmagával. Győzd le önmagad és legyőzöd a világot.
A bosszúval legföljebb azt érjük el, hogy egyenlőek leszünk az ellenségeinkkel, míg a megbocsátással náluk bölcsebbnek és intelligensebbnek bizonyulunk.
Nem az a mester, aki megtanít valamire, hanem aki megihleti a tanítványt, hogy legjobb tudását latba vetve fölfedezze azt, amit már eddig is tudott.
Néha az egész élet olyan rövidke idő alatt megváltozik, hogy az ember nem is tud hozzászokni.
Amikor megismételsz egy hibát, az többé nem hiba, hanem döntés.
Az ifjúkori romantika megköveteli, hogy radikálisak legyünk.
A kéz, ami a vonalat vezeti, tükrözi az író lelkét.
Mindenkinek csak a jelene van, és az mindig igen rövid. Bár sokan azt hiszik, hogy múltjuk is van, amelyben felhalmoztak néhány dolgot, és jövőjük, amelyben majd még többet felhalmozhatnak.
Föl kell készülnünk az ellenfél támadásaira, képesnek kell lennünk arra, hogy a halál szemébe nézzünk, és akkor megvilágítja az utunkat.
A Szerelem – megosztani a másikkal a világot.
A szeretet a kulcsa minden titoknak.
A hit elhárít minden csapást és kristálytiszta vízzé változtatja a mérget is.
Szeretlek, mert az egész mindenség összefogott, hogy elérjek hozzád.
A vereség a bátraké. Csak ők képesek méltósággal veszíteni és örömmel győzni.
Számtalan viselkedés közül választhattam volna, de én csak hagytam, hogy a sors döntsön helyettem.
A férfiak csak fájdalmat jelentenek, kudarcot, szenvedést, és azt az érzést, hogy megállt az idő.
Az álmodozás felvidít, mert tudjuk, hogy többre vagyunk képesek, mint amennyit megteszünk. Az álmodozás kockázatmentes. Csak az a veszélyes, ha valóra akarjuk váltani az álmainkat.
Ha meghalok, állva temessetek el, mert egész életemben térdepeltem!
Az a harcos, aki túlságosan bízik az eszében, lebecsüli ellenfele erejét.
Úgy érzem, hogy ha megállnék, az élet elveszítené az értelmét.
Ne próbáld folyton megmagyarázni az érzelmeket. Élj meg mindent intenzíven, és amit éreztél, azt úgy őrizd magadban, mint valami isteni adományt.
Ha megpróbálunk jobbak lenni, mint vagyunk, akkor körülöttünk is minden jobbá válik.
Az aggodalom része az életnek, de soha ne hagyd, hogy elhatalmasodjon rajtad és uralkodjon fölötted.
Az álom előtti pillanatok hasonlítanak a halál képéhez. Elönt a kábulat, és lehetetlen meghatározni, mikor kezd az „ÉN” más formában létezni. Az álmaink a mi második életünk.
Isten keze mindig vezeti azt, aki hittel halad előre az úton.
Azok az emberek, akik jót tesznek másokkal, nem hasznosak akarnak lenni, hanem érdekes életet akarnak élni.
Aki a viszonzás reményében szeret, csak az idejét vesztegeti.
A „divat” valójában nem más, mint annak a kifejezése: a te világodhoz tartozom. Én is a te hadsereged egyenruháját hordom, ne lőj rám.
És ha így lesz is, ha valóban elveszítem, akkor is nyertem egy boldog napot. És ha arra gondolok, milyen szörnyű ez a világ, akkor egyetlen boldog nap is maga a csoda.
Ezerszer kedvem támadt megfogni a kezét, és ezerszer nem csináltam semmit.
A cél nem szentesíti az eszközt. Mert célok nem léteznek, csak eszközök. Az élet ismeretlentől ismeretlenig hajt.
Ne feledd: soha ne légy öntelt az alázatosakkal szemben. És soha ne légy alázatos az önteltekkel szemben.
Mindig megpróbálunk híveket toborozni a mi univerzum-magyarázatainknak. Úgy véljük, hogy minél többen hiszünk ugyanabban a dologban, attól majd valósággá válik. De ez úgy, ahogy van, nem igaz.
Az emberek változásra vágynak, de közben azt is akarják, hogy minden maradjon a régi.
Minden, ami egyszer megtörténik, lehet, hogy soha többé nem történik meg újra. De minden, ami kétszer történik, bizonyosan megtörténik harmadszor is.
A szerelmet csak akkor találjuk meg, amikor szeretünk.
Ha leomlanak a falak, a szerelem mindent eláraszt, és nincs többé lehetséges és lehetetlen, nem számít, hogy meg tudjuk-e tartani a szeretett lényt: szeretni annyit jelent, mint elveszíteni a fejünket.
Örökre felejtsd el azt az elképzelést, hogy az út valami cél elérésének a módja. Valójában minden lépésünk megérkezés. Minden reggel mondd el magadban: „megérkeztem”.