Egyetlen ember története az egész emberiség története.
Aki beleavatkozik mások személyes történetébe, sosem talál el a sajátjához.
Miért csináljuk ezt egész életünkben? Miért mindig csak a porszemet vesszük észre a szemünkben, és miért nem látjuk meg a hegyek, a mezők és az olajligetek szépségét?
A pénznek megvan a maga varázsereje: akinek van belőle, az sosincs egyedül.
Félni attól, hogy mindent, amit elértünk, egy puszta álomért elcserélünk, teljesen természetes.
Az a legnyomorultabb, aki közönnyel szemléli mások nyomorát.
Ha akarsz valamit, egy dolgot mindig tarts észben: senki sem érheti el kiszemelt célját, ha nem látja azt.
A megbocsátás olyan, mint egy kétsávos út: amikor megbocsátunk valakinek, magunknak is megbocsátunk.
A szerelem az erő, amely megváltoztatja és jobbá teszi a világot.
Az Igazságszolgáltatás nem más, mint egy hatalmas színjáték, és mindenki a nagyszabású befejezést várja.
Megváltoztatva a rutindolgok végzésének a módját, meglátod, új ember növekszik benned.
Csak akkor tudom megérteni az egyszerű dolgokat, ha előbb megismerem a bonyolultakat.
Csak akkor érthetjük meg az élet csodáját, ha hagyjuk, hogy a váratlan megtörténjen.
A tehetség univerzális adottság. De rengeteg bátorság kell ahhoz, hogy éljünk vele: merj a legjobb lenni!
Szeretnek, mert szeretnek. Nincs szükség okra a szerelemhez.
Az ajtók azért voltak zárva, mert soha nem értettem meg, hogy én vagyok az egyetlen személy, aki kinyithatja őket.
Az élet tapasztalatszerzés, nem pedig az élet értelmén való töprengés.
A szenvedély jeleket ad nekünk, amelyek vezetnek bennünket. A mi feladatunk megfejteni ezeket a jeleket.
A Megbocsátás fölrepít a csata hevében kimondott sértések fölé, hiszen azokat előbb vagy utóbb úgyis eltörli az idő, ahogy a szél is eltünteti a lábnyomokat a sivatagban.
Nincs az a szenvedély, ami hiábavaló volna, és nincs az a szeretet, amit el kéne utasítani.
Ha hinnék benne, hogy győzni fogok, akkor a győzelem is hinne bennem.
Sosem tudtál elég nagy lenni, ha képes voltál feladni az álmodat egy idegen véleménye miatt.
Mivel bíztál abban, hogy tudok jót cselekedni, így is tettem.
Minden ember egyszeri és megismételhetetlen – a tulajdonságaival, az ösztöneivel, az örömeivel és a kalandjaival együtt.
Jó adni, ha kérnek, de jobb kérés nélkül, megértve adni.
Az ember természetéből adódóan mindig a jó oldalát akarja megosztani másokkal – mert azt akarjuk, hogy szeressenek, elfogadjanak minket.
Az élet túl rövid – vagy túl hosszú – ahhoz, hogy megengedhessem magamnak, hogy ilyen pocsékul éljem le.
Az emberek mindig igyekeznek másokon segíteni – csak azért, hogy jobbnak hihessék magukat, mint amilyenek valójában.
Egyetlenegyszer mertem megkérdezni tőle: „Miért szeretsz te engem?”Azt felelte: „Fogalmam sincs, de egyáltalán nem is érdekel.”
A legfontosabb dolgok az életben, amelyek gyarapítanak minket, soha nem mutatják az arcukat.
A változások, amiket a sors idéz elő az emberekben, kedvezőek, csak meg kell tudni fejteni, ami bennük rejlik.
Ami a valóságot illeti, az csak egy történet, amit mások meséltek nekünk a világról, és arról, hogyan kell viselkednünk benne.
De mi értelme van egy férfi miatt szenvedni? Semmi. És a poklok kínját járjuk, ahol nincs nemesség és nagyság – csak a gyötrelem.
Vajon az idő mit jelent? A nap huszonnégy órából, pillanatok végtelen sorából áll. Minden pillanatot ki kell használnunk, amikor csinálunk valamit, vagy épp csak elmélkedünk az életről.
Ezerszer kedvem támadt megfogni a kezét, és ezerszer nem csináltam semmit.
Az élet nagy bölcsessége abban áll, hogy az oltalmunk alá hajtjuk mindazt, ami a rabszolgájává akar tenni minket.
A szomorúság sem marad meg örökké, ha arrafelé tartunk, ahová mindig is eljutni kívántunk.
Két másodpercnyi haldoklás rövidnek tűnik, de az időt nem így mérjük.
A hit nem vágy. A hit Akarat. A vágy mindig beteljesítésre vár, az Akarat viszont erő.
Számtalan viselkedés közül választhattam volna, de én csak hagytam, hogy a sors döntsön helyettem.
A katonák (…) tudják, hogy bármelyik pillanatban meghalhatnak, és ezért nekik az élet állandó ünnep.
Fogj bele valamibe! Akkor nem ellenséged lesz az idő, hanem szövetségesed.
És nekem választanom kellett, hogy azt veszítsem-e el, ami számomra most a legfontosabb – a nőt, akit szeretek -, vagy mindazt a szabadságot és lehetőséget, amit az élet még kínál nekem.
Az emberek nem félnek attól, hogy álmodjanak, és akarják mindazt, amit az életben szívesen csinálnának.
Azt hiszed, attól létezel, hogy boldogtalan vagy. Vannak, akik csak a problémáik tükrében léteznek, és kényszeresen, állandóan ezekről beszélnek. (…) Nem állnak meg, hogy átérezzék: itt vagyok.
Minden őrült azt hiszi magáról, hogy normális.
Az embernek nem kell megmásznia a hegyet ahhoz, hogy tudja: magas.
A boldogság keresése egyéni dolog, nincs rá modell, amelyet másoknak átadhatnánk.
Aki az álmait követi, az nem tétlenkedhet.