Áldott, mint a darab kenyér.

Szeretet jobbára csak kettő között áll meg.

Nem a kard, hanem a kar viszi helyére. 

Egy fehér kenyérnél jobb kettő.

Ugy forog a kerék, ha kenik.

Csak a vajasát eszi a kásának. 

A rosz házastárs házi kereszt.

A király sincs bu nélkül.

Nem felejti kigyó farka vágását.

Fiatal katonábul válik a vén koldus.

Fekete karácson, fehér husvét.

Elvesztette a kengyelt.

Egy kengyelt nyomni.

Jobb a tisztességes kár piszkos nyereségnél.

Ugy kért, ugy kért, majd lement a bőr a térdiről.

Öreg katonának élesebb a kardja. 

Kiálhatlan: kevély szegény, gazdag fösvény, vén fajtalan.

Könnyü elélni csak kenyér legyen.

Kár után késő a bánkódás.

Kettőt nem lehet az országból kiirtani: pört és adósságot.

Néha a kérdés is felelet. 

Kecske is legtöbbet rugdalózik, mikor döglő félen van.

Nyitott kapu kedves vendég.

Megy mint a karikacsapás.

Lusta Kati rest anyának a leánya. 

Legkedvesebb, amit önként adnak.

Szökött katonának nincsen bére. 

Kiki maga kebelébe szedi az epret.

Akármely dolognak szapora előmozditása megérdemel egy pár keztyüt.

Kicsinen tultesz a nagyobb.

A fekete képnek fekete föstéke.

Kiki maga kádjárul dézmáljon. 

Megadta mind a három kapáját.

Későre bántak azzal, ki csak halála előtt kapott uraságra.

Lucskos mint a kenderáztató.

Ritka szerencse kevélység nélkül.

Mérges mint a kurta kigyó.

Kenyérben sem eszik eleget.

Két dolog visz a megalázódásra: szegénység és famankó. 

Kiki legjobban tudja maga keresztjét.

Mérges mint az éretlen kelés.

Káros bánkódjék.

Káposztás kertbe néz. (Kancsal, ravasz, szinmutató.)

Kézzel, lábbal. (Nagyon igyekezve.)

Kattangkórónak ebkapor a barátja.

Hosszu, mint a kéri kolbász.

Jó kemencze mellett könnyü a telelés.

Ő kaparta, más költi.

Lyukas kályha, mennél tovább sározzák, annál foltosabb. 

Egy kézzel épit, mással ront.