Kettőt nem tanácsos elvenni: vén asszonyt pénzeért, ó kocsit vasaért.

Nem csak kenyérrel él az ember.

Se kovásza kenyerének, se vize malmának.

Kettőn áll a vásár.

Egy fehér kenyérnél jobb kettő.

Kevélység lenyomja szerencse tengelyét.

Egy kézzel épit, mással ront.

Félénk katonának nem sir az anyja.

Kereskedő: már az elég. 

Megégette száját a forró kása.

Ő kaparta, más költi.

A katonának olcsó a vére.

Észbül, pénzbül áll a kereskedés.

Kémény is szép füstös hussal.

Kettő káros a háznál: rosz pénz, rosz cseléd.

Sok kevés sokra megy.

Megfőzték neki a kitoló kását.

Őt is megcsalta a kigyó almája.

Megadta mind a három kapáját.

Kézen, közön elveszett.

Káplár után harmadik tiszt.

Egyik kézzel oda huzza, a másikkal eltaszitja.

Mérges mint az éretlen kelés.

Kár után áldomás.

Szőlőnek kapa a bikája.

Kigyót melenget kebelében. 

Gonosz király nyomát sok jobbágy követi.

Mentéjének prémje is kimutatja a kevélyt.

Sokat kell türni még a királynak is.

Ki keserüt nem kostolt, nem érdemli az édeset.

Beh jó káposzta! nincs asszonyszaga.

Kedvesnek sok a neve.

Jégre metszett kép nem sokáig ép.

Gyakran csekély vége a nagy készületnek.

Kétségbesni bolondság.

Király haragját hamar halál követi. 

Felfordult kártyával játszani se haszon, se mulatság.

Nem felejti kigyó farka vágását.

Kevés nem árt, sok nem használ.

Kenőcs mellett könnyü megpiszkosodni.

Ne nyiss annak kaput, mi az ajtón befér.

Nem jó kecskére bizni a kertet.

Kinek tehene nincs, kecskét fejjen.

Kevés kárban sem nagy a haszon.

Kevélynek orvossága a lealázódás.

Jó káposzta, rosz bor.

A kéz sem jó a kés sem.

Szemtelen mint a csibehordó kánya.

Szagával jó a káposzta.

Két dolog visz a megalázódásra: szegénység és famankó.