Késő fogytán a szük költés.
Hosszu nyelü kapával nehéz kapálni.
Többet ér egy kérdezem száz keresemnél.
Gyermek szokott ölre, ember szokott kardra.
Akármely dolognak szapora előmozditása megérdemel egy pár keztyüt.
Másutt is jó kenyeret enni.
Nyugtalanit a kincs, akár van, akár nincs.
Kazán a fazéknak nem hányhatja szemére a feketeséget.
Kétségbesni bolondság.
Nem jó kifititott kártyával játszani.
Kényesség nem esik sanyaruság nélkül.
Hiába Kámba bucsura!
Felfordult kártyával játszani se haszon, se mulatság.
Ha kenyered nincsen, kalácsot egyél.
Vastag nyaku kálvinista.
Lyukas kályha, mennél tovább sározzák, annál foltosabb.
Meglásd, kitől mit kérsz.
Mindent egy kévébe köt.
Hamu helyett kását szapul.
Maga hasznára kaszál.
Czifra nyomoruság a katonaélet.
Kezet foghatnak. (Hasonlók.)
A kerék annyit fordul lefelé, mint fölfelé.
Csuszhatik az a kereszthez, a ki egyszer meggyalázta.
Ha te nem volnál, meg a kenyér! (Értsd utána: el sem tudnék élni. Azaz igen kedves vagy nekem. Gyöngéd kifejezés.)
Fiatal katonábul válik a vén koldus.
Kettő káros a háznál: rosz pénz, rosz cseléd.
Sohsem lesz a kákábul oszlop.
Rosz katona, ki el nem birja fegyverét.
A kályhát őrzi.
Megy mint a karikacsapás.
Többet árt királynak a hizelkedő, mint az ellenség.
Szegény kevélyt ördög is neveti.
Kapczája sem lehet.
Tudja, hol kell megszegni a kenyeret.
Kecske sem menne vásárra, de csapják hátul.
Köti az ebet a karóhoz. (Fogad, igér mindent.)
A kávét főzik csak a leviért.
Ki fel, ki alá.
Annyit tud, mint egy káptalan.
Könnyü elélni csak kenyér legyen.
Kenyértörés. (Azaz olyan pont, hol valamely dolognak el kell dölni vagy jobbra vagy balra „kenyértöréskor légy derék ember.”)
Ha neked kardod van, nekem szablyám.
Nehéz a kérget cserzeni.
A mit kéz rak, el is bontja.
Kereskedő: már az elég.
Ki keveset el nem veszen, sokat sem adnak annak.
Jobb kétszer kérdezni, mint egyszer hibázni.
Kétfelé kap, mint a vizbe haló.
Erőtlen, mint a bőrehagyott kigyó.
Köszi!
Értesítések