Jó káposzta, rosz bor.

Megy mint a karikacsapás.

Azt hiszi: ő vezeti a kaszást.

A katona halál fia.

Kivették a kerekét. (Szivesen látták.)

Maga hasznára kaszál.

Legjobb rokon a kas, ha teli van.

Kazán a fazéknak nem hányhatja szemére a feketeséget.

Kétségbesni bolondság.

Eltette a kapczát. (Elillant.)

Kár után áldomás.

Mérges mint az éretlen kelés.

Nem mind kasza, a mi horgas.

Ötödik kerék a szekérben.

Káplár után harmadik tiszt.

Nem éri el az uj kenyeret.

Szebb az elesett, mint a megszökött katona.

Nyitott kapu kedves vendég.

Isten neki, vas kereszt!

Ugyan hosszan kihagyta kendőjét. (Tetszelgő, begyes nő.)

A mely karó magasra nő, ritkán szokott erős lenni.

Kézzel hozzá, ha a kés nem fogja. 

Nehéz a kérget cserzeni.

Sok kevés sokra megy.

Nem szól, ha a kerék kiesik is.

Hiába Kámba bucsura!

Rosz kántort is megszok a falu.

Kapufától vesz bucsut.

Minden embernek maga felé hajlik a keze.

Kecskérül gyapjut, kerecsenbül hattyut.

A kerék annyit fordul lefelé, mint fölfelé.

Kecske só után baktat.

Kasza is becsap a tilalmasba.

Örül, mint vak kigyó a fiának.

A rosz házastárs házi kereszt.

Ki a haláltól fél, ne legyen katona.

Könnyü kazal mellett kalászt szedni.

Kiálhatlan: kevély szegény, gazdag fösvény, vén fajtalan.

Egy kengyelt nyomni.

Leghamarább elesik a félénk katona.

Beh jó káposzta! nincs asszonyszaga.

Nincs keserübb a király kenyerénél.

Senki sem lehet kereszt nélkül.

Elásott kincsben kicsi haszon.

Ha rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel.

Aki képiróságot akar tanulni, nem megy a kovácshoz. 

Nem áll meg nyárson a keszőcze.

Kis Kati is tudja.

Kettőt nem tanácsos elvenni: vén asszonyt pénzeért, ó kocsit vasaért.

Főzik a kapczáját.