Szerző: Anton Pavlovics Csehov
-
A nők sohasem bocsátják meg a kudarcot.
-
Az elfogatásban és a börtönben nincsen semmi rettenetes, ha az ember lelkiismerete tiszta.
-
A férfilogika sohasem tudja legyőzni az asszonyit.
-
A vágy a rabságban élők legnagyobb ellensége.
-
Semmi sem feszíti annyira túl, semmi sem teszi annyira tönkre az idegeket, mint a várakozás.
-
A zseni és az őrült rokon.
-
A nők, amikor úgy érzik, hogy igazuk van, veszekednek és sírnak, de amikor érzik, hogy vétkeztek, akkor csak sírnak.
-
A hallgatás mint büntetés hatásosabb, mint egy pofon vagy a szidalmazó szavak özöne.
-
Igazi boldogság csak a magányban található.
-
A barátságtól a szerelmet csak egy lépés választja el.
-
Jobb részegnek és vidámnak lenni, mint józannak és kedvtelennek.
-
Ha valaha kell majd neked az életem, csak gyere érte és vidd.
-
Nincs szomorúbb, mint jó bort inni, és senkit se látni.
-
Egyedül vagyok, nem melegít senkinek a szerelme, fázom, akárha a föld alatt élnék, bármit írok is, mind száraz, fásult és komor.
-
Nincsen a földön semmi jó, amelynek forrásánál ne találnánk valami ocsmányságot.
-
Ha az idegek táncba fognak, legjobb orvosság ez ellen a munka.
-
Vannak emberek, akik mindig csak okos és helyénvaló dolgokat mondanak, és az ember mégis érzi, hogy ostobák.
-
Tarisznya és börtön nélkül senki sem éli le életét.
-
Nem olyannak kell ábrázolni az életet, amilyen, nem is olyannak, amilyennek lennie kellene, hanem olyannak, ahogy álmainkban megjelenik.