Lovon jött, gyalog ment.
Megesik egyszer lud a jégen.
Hamar lett, roszul lett.
Hallotta hogy harangoznak, de nem tudja hol.
Ki előbb megy a malomba, hamarább felönt.
Későn érkezett szerencse, ha kit halála tett nagygyá.
Hitvány lovat száll meg a légy.
Holnapra is kell a ló.
Lőrincz van a dinnyében. (Romlott dinnyére mondják.)
Nem szokták a halottat szentegyházból haza vinni.
Tél, tavasz, ősz, nyár, tarka lovon jár.
Rugó ló sokszor tulajdon mesterét sujtja agyon.
Rosz madár az, mely más fészkébe tojik.
A rosz mag mindenütt terem.
Madarat szólásán, fazekat kongásán.
Minden szinü macska fekete éjszaka.
Mi lóg ki belőle?
Koszos malaczból válik a jó szalonna.
Aki könnyen lop, könnyen felakad.
Ludtól tanul a liba.
Ugy szól a madár, a mint szája áll.
Nagyobb csuda, ha egyszer eszterhára száll a lud, hogysem napestig ott sétál a kakas.
Jó lónak zabla kell, nem ostor.
Jobb magadnak hamut, mint másnak lisztet takarni.
Én lovat árulok, te belé szursz.
Fiatalnak hamar, öregnek késő. (a házasság)
Nem használ a jó ló, ha a kocsis nem jó.
Szóbul ért a magyar ember.
Fáradt lónak farka is nehéz.
Ritkán száraz a halász.
Okos madarász idejében szedi fel a lépet.
Nehéz a majmot tőrben megfogni.
Hallgatással szép az asszonyember.
Lőcsre kapott mint a pap.
Jó egyességért, csendes békességért sokat el kell hallgatni.
Ki magasról néz le, hamar szédül feje.
Marakodás, kutyaszokás.
Tul lőttek, ide áll az ajával.
Törvényben nem jó a hamisság.
Másnak akarsz tanácsot adni s magad oktondi vagy.
Marcziusi por aranyat ér.
Ki egy tűt lop, ökröt is próbál az.
Nekünk is nevetett a vak ló.
Az egy madártejen kivül mindene van.
Kifizette mint Madali a barátot. B. (A barát, mikor épen beméne Madali egy társaságba, ily kérdést tőn hozzá: Mit keres Saul a próféták között? Madali válaszolá: az ő atyjának szamarait és örül hogy egyet meglele. Ekkor a barátra mutatott.)
Majom, ha legszebb, mégis csunya.
Hitvány malacz makk alá jár.
Háromszor iszik a magyar.
Macskalopásért ebül fizetnek.
Vén ló is megröhögi az abrakot.
Köszi!
Értesítések