Minden szinü macska fekete éjszaka.

A lóröhögés is öröm.

Harangszóval megy nyulászni.

Hálló előtt halász nem fogja csukáját.

Madár sem repül, mig szárnya nincs. 

Kimutatta, mint majom a menyasszonyságát. 

Ritkán száraz a halász.

Törvényben nem jó a hamisság.

Előbb állt a lőcscsel.

Ha magyar kenyeret eszel, becsüld meg a magyart.

Hamar munka, késő haszon.

Tél, tavasz, ősz, nyár, tarka lovon jár.

Ki gyakran gondolkodik a halálról, hamar megveti azt.

Ha rugdos a ló, végy el abrakábul.

Irgalmas borbélyt, szent hadat soha nem hallani.

Majom is von sarut lábára, de megfogják benne.

Lovat is azt ütik, a melyik legjobban huz.

Ami hamar terem, hamar is megasz.

Lőcsre kapott mint a pap.

Majd, ha a lőcs kivirit.

Lónak fia is csak ló.

Jobb magadnak hamut, mint másnak lisztet takarni. 

Busuljon a ló, elég nagy a feje.

Egy malacz nem csürhe.

Orrában hordja a harangozó pénzt.

Káros igazságnak legjobb rejteke a hallgatás.

Édes magam, ne hagyd magad.

Ki jókor felkél, harmatot szed.

Mindig vedel, mint a lud.

Keveset, de jót a magyarnak; sokat a tótnak, ne gondolj jóságával.

Ugy szól a madár, a mint szája áll.

Harmat nem eső.

Puszta malom nem sok hasznot hajt.

Lovat is ad isten a jobbiknak.

Azt hallottam felőle, semmi lesz belőle.

Lovagnak mondja magát, de kenderből sem tetszenék ki.

Meg vagyok lőve.

Hitvány lovat száll meg a légy.

Előbb szól a ludas asszony. 

A rosz mag mindenütt terem.

Fogadott lónak rövidebb a mérföld.

Margit asszony, deres ló, ritkán válik benne jó.

Könnyü kis lyukat bedugni.

Jól lát a macska, noha talpát nyalogatja.