A világ változatosabb és csodálatosabb, mint azt az emberek többsége gondolná.
Bárki azt hihetné, hogy a belső ürességtől az ember könnyűnek érzi magát, pedig elviselhetetlenül nehéz.
Vele egy nap jobb volt, mint nélküle egy egész élet.
Egyszer minden titokra fény derül. És minden csodára jön kétely.
A szeretet olyankor nyújt vigaszt és megnyugvást, amikor arra a leginkább szükség van. Reményt ad, amikor úgy érezzük, már egy szemernyi sincs.
A szeretet sosem volt tévedés, sosem volt hiba, még akkor sem, ha viszonzatlan maradt.
Sohasem ennék meg élőlényt (…). Ugyanannyi lélek van bennük, mint bennünk. Illetve talán több is.
Nem győzünk megbotránkozni, milyen kegyetlenek tudnak lenni az emberek.
Köszi!
Értesítések